Korábban halnak a romák

A szociális, egészségügyi terület európai szaktekintélyei, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselői gyűltek össze Pécsen, hogy nálunk tárgyalják ki a romák egészségügyi helyzetét, felzárkóztatásukkal kapcsolatos teendőket.

A témában WHO és a Pécsi Tudományegyetem orvoskara egy háromnapos szimpóziumot tart a megyeszékhelyen.

Páva Zsolt polgármester ennek megnyitóján elmondta: meglátása szerint a roma lakosságot érintő egészségügyi problémák főként az egyének szociális helyzetére vezethető vissza, ezért a települések, országok vezetőinek elsősorban a szegénység elleni küzdelemben kell helytállniuk.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Baranya és Pécs az utóbbi években élen kívánt járni a szegények életkörülményeinek javítása érdekében. A megye legszegényebb területein például az Ős-Dráva programban több száz főt érintő állami közfoglalkoztatás valósult meg, míg a megyeszékhely egy főként hátrányos helyzetűek lakta városrészében egy komplex szociális felzárkóztatási program folyik jelenleg.

Páva: elsősorban a szegénység ellen kell küzdeni
Páva: elsősorban a szegénység ellen kell küzdeni

Az európai uniós szintű, hétfőn elkezdődött tanácskozáson orvosok, társadalomtudósok, pszichológusok, közgazdászok, jogászok, önkormányzati vezetők és kommunikációs szakemberek cserélnek tapasztalatot.

Mint azt a rendezvény előtt Östlin Piroska, WHO Europe programfelelőse elmondta, ma még nagyon kevés kutatás létezik az idősebb korosztályhoz tartozó romák egészségügyi állapotáról, életkörülményeikről, s arról, hogy pontosan milyen tudományos oka van annak, hogy az uniós átlagéletkornál tizenöt évvel korábban halnak meg a romák.

Mint mondta, tény ugyanakkor, hogy Európában a legtöbb roma ember magas fokú esélyegyenlőtlenséggel küzd az egészségügyi ellátás és egészség területén. Bizonyított, hogy jelentősen rövidebb várható élettartam, egészségi állapot, több betegség illetve magasabb mortalitás jellemzi a roma populációt, mint a többségi társadalom tagjait. A szakmai dokumentumok szerint elsősorban a szegénység, a szegregáció és a kommunikációs problémák jelentik a legnagyobb akadályt a roma kisebbség egészségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférésében. Ez mind egyéni, mind közösségi szinten igaz, mondta.

A pécsi szimpózium egyik célja, hogy segítséget nyújtson a kormányoknak a roma stratégiák kidolgozásához, illetve finomhangolásához, emellett a szakemberek által megjelölt jó példákat a roma populáció közösségi szintű egészségmegőrzésére, fejlesztésére alkalmazzák minél több területen.

Östlin Piroska hozzátette: a tanácskozás résztvevői a három nap során többek között roma közösségeket is felkeresnek Baranya felzárkóztatásra váró térségeiben, hogy személyesen az érintettektől gyűjtsenek be tapasztalatokat arról, mire van szüksége a roma társadalomnak az egészségügyi ellátások kapcsán.