Képzeljük csak el a jövő Pécsét: mindenhol napelemek, biomasszát- és biogázt használó autók robognak a 6-oson, megújuló energiaforrásokat hasznosítanak a bio-szennyvíztisztítók, szmog sehol, a gazdaságos építési megoldásokkal felhúzott épületek pedig az utasításainkat követik. Jó ilyesmiről fantáziálni, és ha minden jól megy, a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar kutatóinak köszönhetően a zöld álomból lassan valóság lesz.
Megtartotta zárókonferenciáját a Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés, ami a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem együttműködéseként jött létre. Dr. Grasselli Gábor, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy legkomolyabb eredményük egy olyan oktatási infrastruktúra létrehozása volt, amely bővíthető, a változó körülményekhez igazítható és hozzájárul a természeti erőforrások műszaki-gazdasági hasznosításához. Ez a Zöld Energia Virtuális Intézet (ZEVI), amelyben összegyűjtik az együttműködés eredményeit és segíti, hogy a résztvevő intézmények nemzetközileg is versenyképesen végezhessék a kutatásaikat.
Emellett pedig a projekt kutatói az intelligens város (smart city) alkalmazkodási feltételeinek megteremtéséért is sokat tettek. Bachmann Bálint, a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar dékánja elmondta, hogy megalapították a Smart City Technologies kutatócsoportot, amelynek célja egyrészt olyan szaktudás létrehozása, amelynek segítségével a jövő mérnökei képesek lesznek a folyamatosan növekvő városok energiagazdálkodási szempontból kíméletes kiszolgálására. Pécsett pedig már megkezdődött ez a folyamat, hiszen a város új hulladékfeldolgozó üzeme ilyen gazdaságos, smart-technológiákon alapul. Bachmann végezetül elmondta, hogy a smart technológiák egy 21. századi város versenyképességéhez elengedhetetlenek – már ha nem akarunk belefulladni a saját koszunkba.
A kutatások során még egy fontos smart-készüléket bemutattak, ami egy drón. Ezzel a drónnal pedig nagy összegeket spórolhatnánk meg, ugyanis olyan helyzetekben és területeken használnák, mint például a közlekedéstervezés- és szervezés, műszaki beruházások, de például a parlagfűtenyészet méretét és terjedését is rögzítené – és ami fontosabb, minderről adatbázist is építene, ami alapján a kutatók könnyebben dolgozhatnak, a város pedig egyszerűbben és olcsóbban működhetne, mint most.
