Összeírják a fákat Pécsett

Felmérik a város teljes faállományát. Pécsett mintegy 44 ezer egyedről tudni, de pontos nyilvántartás még nincs a növényekről. Most lesz.

Nem maradhat ki egyetlen tölgy, juhar, fenyő, gesztenye, bükk matuzsálem vagy csemete sem abból a nagyívű leltárból, amelyet a városüzemeltetési cég készít a napokban.

Kataszter lesz a fákról: a Biokomnál pontos adatbázist alkotnak a köztereken lévő fákról az egyetem, valamint egy pécsi tervezőiroda segítségével annak érdekében, hogy hiteles adataik legyenek a későbbi tervezési és kivitelezési munkákhoz.

Lóczi Szidónia, a társaság szóvivője szerint amennyiben az adatok megfelelő pontossággal és megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre, akkor munkájuk precízebb, költséghatékonyabb, ellenőrizhetőbb lesz.

A Biokom már felmérette a belvárosi területeken lévő fák egy részét, az adatbázis összeállítása folyamatban van.

Pécsett közel negyvennégyezer fa lehet a köztereken, pontos nyilvántartást azonban eddig nem vezettek a növényekről. A felmérés során rögzítik a növény helyét, korát, méreteit, fajtáját, állapotát.

 

 

 

 

hirdetés
Uránia Mozi

Hirdetés

12 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Van pécsnek közműves térképe (víz, csatorna, gáz, távhő), csak kérdés hogy mennyire pontos, erről nincs infóm. Üzemeltetők, városháza használja.

  2. Kedves Hozzászólók, Kedves Érdeklődők !

    Nagy örömmel tölt el minket, hogy ilyen gyorsan, ilyen sok érdeklődőt vonzott a téma. A Nevem Horváht Márton, de szólítsatok csak Horváth Mártonnak. „Az analógia első felfedezője sprotszeletet nyerhet”, válaszokat kérem itt megadni.

    Alapok:

    Városunk viszonylag jelentős zöldfelületi állománnyal rendelkezik, mely állományl legjelentősebb tagjai (legértékesebbek, ökológiai és esztétikai szempontok szerinte egyaránt) a fásszárú növények. A faállomány mint olyan tehát értékes. Bardóczi Sándor szerint: „A fa egy légkondi, egy vizes porszívó, egy hőszerélő és egy lengéscsillapító bizar keveréke” (remélem jól idéztem). Tehát fontos, szerintem ezt most már senki nem vitatja. Ezt tudják az üzemeltetők is ezért évente igen sok munkát és energiát szentelnek a faállomány ápolására, permetezésére, metszésére, megmentésére stb. Az esetleges kezelés hiányából eredő problémák helyreállíthatósága ügyében (ha valaki még továbbra is kétségbe vonná a faállomány kezelésének fontosságát) itt jegyezném meg Gömöry Tanár úr örökérvényű törvényét: egy ötvenéves fa ötven év alatt lesz ötvenéves.

    A gondolat:

    Említettem hogy az üzemeltetők teszik a dolgukat, de azt nem hogy milyen adatok alapján. Sajnos városunk –mint az közismert – nem arról híres hogy nap mint nap úszkál a dollármilliárdokban, így az oly sokszor szükséges technológiai fejlesztések olykor nem ott tartanak ahol arra szükség volna. De, mi ennek ellenére is szeretjük, mert itt születtünk mert/vagy itt élünk és helyi lakosokként, üzemeltetőként, egyetemi tanárként.

    TESZÜNK AZÉRT (és nem arra) hogy élhető maradjon városunk.

    A projekt (ha nevezhetjük így) egy beszélgetésből indult melyet egy pécsi mérnöki iroda tájépítész vezető tervezője és az egyetem egyik fiatal tanára között zajlott le. A kezdeményezés az elejétől fogva élvezte az üzemeltető szakmai támogatását. Célunk az volt, hogy létrehozzunk egy olyan eszközt mely segítségére lehet az üzemeltetőnek abban, hogy megőrizze számunkra ezt az igen fontos városi értéket. Tehát egy olyan alulról jövő kezdeményezésről van szó, mely magán vállalkozás, egyetem és üzemeltetés partnerségben valósít meg és amelyet nem indukált sem normatíva, sem pályázat, csupán a szükség és gondolat.

    A felmérésről:

    A fák felmérendő adatainak listáját, igen hosszas beszélgetések után kialakult kompromisszum alapján állítottuk össze úgy, hogy az üzemeltető számára és a városfejlesztés szempontjából egyaránt releváns információkat tartalmazzon. Az adatbázis elsősorban a városüzemeltetést és fejlesztést kívánja kiszolgálni olyan adatokkal, mely által könnyebb, gyorsabb, pontosabb lesz a munka. A felmérést közös szakmai vezetéssel először a PTE-TTK, majd később bekapcsolódva a PTE-PMMIK hallgatói végzik, kurzusuk keretében, vagy önkéntesen. (itt kérném: ha valaki találkozik fák előtt fejüket vakaró, adatlapokra írogató hallgatókkal a városban, veregessék meg a vállukat és köszönjék meg nekik munkájukat)

    A hozzászólásokhoz:

    A válaszok stílusa nem, azonban a tartalma talán a mi hibánk. Kutya kötelességünk lenne a projekt folyamatáról beszámolni időről-időre a város lakosságának, melyhez ez úton kérném a Pécsi Médiaközpont szíves további segítségét. Kérem ebben mindenki megértését mivel a tájékoztatásra igen kevés idő jut, de igyekszünk. A bíztató kiigazító, kritizáló, építő, illetve destruktív jellegű hozzászólásokat mindenkinek köszönöm.

    Amennyiben van valakinek kérdése szívesen válaszolok.

    Üdvözlettel:

    Horváth Márton
    településmérnök

  3. Réka köszönjük a tájékoztatást,laikusoknak felesleges munkának tűnik a dolog,de ti tudjátok.

    A moderátor a te szavaidat is kicsillagozta. Nevetséges kedves módi ott is obszcén dolgot feltételezni,ahol nincs is!

  4. Kedves Hozzászólók!

    A ****ámlálás ötlete valóban egy egyetemista diák szakdolgozat címével kezdődött és nagyon jó ötlet volt, ez az ötlet eljutott a BIOKOM-hoz és többen összefogtak, hogy fákat számláljanak. A ****ámlálást egyetemista diákok végzik, ahogy a cikkben is írták PTE-TTK Földrajzosok és PTE-PMMIK Környezetmérnökök, illetve minket kihagytak Településmérnököket. A ****ámlálást óra keretében, illetve plusz feladatként végezzük INGYEN, ha bárkinek lenne kedve így is segíteni tudok mondani elérhetőséget, ahol nyilván örülnének neki. Aki nem tudja, hogy mi van az egész mögött hülyeséget ne beszéljen, el lehetne kezdeni közösségi munkát INGYEN is végezni!

  5. T. Moderátor!

    Kár volt kicsillagozni,ha félre értette,akkor átfogalmazom. Szeretnék én is fákat számlálni!

  6. Én is elmennék ****ámlálónak. Hol kell jelentkezni és mennyit fizetnek?
    Egyébként egy közműves térképre nagyobb szükség van, a sok gázvezeték átvágása miatt.
    Ha meg van ilyen és nem nézik meg,akkor ugyanúgy járhatnak a kis csemetékkel is,bár azok a föld felett jobban látszanak!

  7. Igenis szükség van arra, hogy pontos kép alakuljon ki arról, hogy mennyi fa van a városban, azok milyen állapotban vannak, ugyanis a pótlásukat így könnyebben meg lehet oldani. Egyébként meg a motoros fűkaszával olyan mértékű kárt nem lehet okozni, de baltával, a fiatal fák kilencven fokos, egészen a földig történő meghajlításával igen. A város “erős” emberei igazán nagy kárt tudnak tenni bennük.

  8. Nem vagyok erdész, de tudom, hogy mindig volt és kellene lennie is ilyen kataszternek. Nagyon sok olyan fa és cserje van a városban, melyeket olyan emberek ültettek, akik tudták, hogy mit és hova telepítenek. Azért is jó ez a nyilvántartás, mert legalább a BIOKOM vezetője és “Szakvezetői” is tudni fogják, hogy az ők és az alvállalkozók emberei 1-1 damilos kaszálással milyen mérhetetlen kárt okoznak ezekben /főleg fiatal/ ültetvényekben. Ilyen kis “arborétum” található a Littke J. u.2 ,4 és 6 sz házak környékén is. Itt látható a kaszálás áldozatainak még lábon álló 3 “körülherélt” példánya is. Remélem a KÁRTÉTELT is napra pontosan vezetik majd és valakin, vagy valakiken behajtják ezt és ismételt ésszerű parkosításra használják.

  9. tudni kell, hogy az a nagybüdöszöld izé az autók között, vajomiiiiiiiiiiii. idiótaák.

  10. Melyik rokonnak nem volt munkája, hogy ilyen roppant fontos posztot kellett kreálni?

Comments are closed.