Szétfejelhetjük az agyunkat

A hőség kikészít

Egy nagyszabású, és egyedülállónak mondható pécsi kutatás kimutatta, hogy a napjainkban nagy számban előforduló, jelentéktelennek vélt enyhe koponyasérüléseknek akár igazán komoly, hosszú távú káros hatásai is lehetnek.

Az enyhe koponyasérülések száma Magyarországon évente a százezret is meghaladja. Olyan mindennapos kis balesetekre kell esetükben gondolni, mint például ha megfejeljük egy szekrény sarkát, összefejelünk valakivel, vagy netán kapunk egy közepes nagyságú tockost. Az emberi agy azonban rendkívül sérülékeny, az ilyen semmitmondónak tűnő esetek pedig könnyedén zavart okozhatnak a működésében, ezzel pedig olyan sokáig lappangó tüneteket idézhetnek elő, mint például a hormonháztartás felborulása, a magatartás- és alvászavarok, memóriaproblémák, depresszió, egyensúlyvesztés, vagy egyéb mozgáskoordinációs gondok.

 

Egy kis fejfájás még nem a világ vége. Vagy mégis?
Egy kis fejfájás még nem a világ vége. Vagy mégis?

Ezeket az aprónak tűnő (vagy akár láthatatlan), de alattomosan bujkáló agyi sérüléseket azonban az orvostudomány eddig hanyagolta, mondta lapunknak Büki András, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának igazgatója, a kutatás vezetője. Az enyhe sérülések esetében ugyanis a vélekedés eddig az volt, hogy csak gyorsan múló tüneteket produkálnak. Azonban sokkal többről van szó, pár másodpercnyi fülcsengésél.

Az enyhe koponyasérülések hatásait az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma kezdte el kutatni. Az afganisztáni és az iraki katonákat ért fejsérülések leggyakoribb forrása ugyanis a robbanások által keltett légnyomás. Ha a katonákat rövid időn belül több ilyen léglökés érte, komoly magatartászavarok léptek fel náluk. A katonaság mellett a másik vizsgált terület a sport, azon belül is az amerikai foci. Büki elmondta, hogy a rengeteg kisebb-nagyobb ütközésen túleső amerikai focista agyában olyan durva elváltozások alakultak ki, melyek például korai elbutuláshoz vezettek.

A légnyomás hatásai beláthatatlanok
A légnyomás hatásai beláthatatlanok

Büki hozzátette, hogy jelenleg baranyai labdarúgókat vizsgálnak abból a célból, hogy kimutassák a fejelések és ütközések agyat érő hatásait, és hogy okoznak-e hosszú távú károsodásokat. A kutatás vezetője azonban hozzátette, hogy céljuk épp az, hogy minél biztonságosabban lehessen focizni. Épp ezért azt vizsgálják, hogy a fejelgetés – a rémhírekkel ellentétben – nem igazán jelent veszélyt a sportolókra.

Az amerikai fociban számolni kell a butulással
Az amerikai fociban számolni kell a butulással

A pécsi Idegsebészeti Klinika az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma megbízásából kapcsolódott be a kutatásba, és fő tevékenységük az enyhe koponyasérülések hatásainak vérvizsgálattal történő meghatározása. Céljuk, hogy egy egyszerű vérteszttel ki lehessen mutatni, hogy mit okoz a sportolók és a katonák agyában egy-egy adott sérülés. Mindemellett pedig Pécsi Diagnosztikai Központ kutatóinak vezetésével olyan sérülteken végeznek komplex vizsgálatokat, akik agyában a közönséges CT- és MR-vizsgálatok semmit sem mutattak ki. A tudományos sikert pedig pontosan ezek a kutatások eredményezték, mivel kiderült, hogy a sorozatos negatív diagnózisok ellenére is kimutatható, hogy feltehetően pusztulnak az enyhe koponyasérült betegek agysejtjei.

A pécsi kutatócsoport jelenleg egy 2,2 millió eurós pályázat keretén belül dolgozik a koponyasérülések újfajta tematizálásán és kategorizálásán. Erre azért van szükség – mondta a kutatás vezetője – mert jelenleg még nem tudják, hogy az enyhén sérült agyat hogyan kell kezelni, mennyit kell pihenni a baleset után, és hány fajta különböző enyhe sérülés létezik. A sérülések késői következményeinek megelőzése érdekében – melynek mikéntje egyelőre szintén rejtély – ezek az információk elengedhetetlenek.