Pécs szívében szinte mindenhol sírok vannak

Jobbágyi, 2014. augusztus 26. Késő bronzkori kirabolt, csontvázas gyermeksír Jobbágyi közelében 2014. augusztus 25-én. Váczi Gábor, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének régésze szerint az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb hazai késő bronzkori régészeti lelőhelye került elő a 21-es számú főút szélesítése miatt elvégzett ásatásokon. MTI Fotó: Komka Péter

A baranyai megyeszékhely telis-tele van történelmi emlékekkel, mivel már a római kortól kezdve állandóan lakott terület volt. Így számos helyen találhatóak temetők, amelyek azonban mára a feledés homályába vesztek. Nem is gondolnánk, hogy Pécs egy-egy városrészeiben temetkeztek a hunok, az avarok és a törökök.

Ma 10 temető működik a városban és külterületén: a hirdi, az izraelita, a központi, a málomi, a patacsi, a pécsbányai, a pécsszabolcsi, a rácvárosi, a somogyi és a vasasi. Ezek legtöbbje külső, Pécshez olvasztott településekhez tartozik, csupán kettő helyezkedik el a város területén: a központi és az izraelita.

Dr. Gábor Olivér, a Janus Pannonius Múzeum régész-főmuzeológusa segített nekünk átböngészni a város térképét, merre is temetkeztek az itt lakók az évszázadok folyamán.

A legrégebbi lelet Pécsen egy cro-magnoni koponya, amelyre a Munkácsy Mihály utcában bukkantak rá.

A neolitikumból sok emlékünk van, a legjelentősebb és legismertebb egyértelműen a jakabhegyi temető. A földsáncok alatt halomsírokra lelhetünk, amelyek a Krisztus előtti első évezred első feléből származnak. Itt hamvasztásosan temetkeztek, vashasználatra utaló jelek is találhatóak.

jakabhegy földsánc
A jakabhegyi földsáncok sok emléket rejtenek

A római kor emlékei az ókeresztény sírkamrák, amelyek a világörökség részét is képezik. A rómaiaknál szigorú szabály volt, hogy csak a településen kívül szabadott temetkezni, így kerültek a sírok a Szent István tér és a Széchenyi tér által közrehatárolt területre, amely akkor még nem képezte Sopianae részét. Ám más római kori emlékeket is feltártak Pécsen: temetkeztek a Kossuth téren, és az Árkád alatt is fellelhető egy római temető.

ókeresztény sírkamra
Az ókeresztény sírkamrák Pécs egyik leglátogatottabb nevezetességei

A népvándorlás után a hunok korából a mai Málom területén találtak a régészek egy mesterségesen torzított koponyát, ez az eljárás bevett szokás volt abban az időben.

Az avar kor köztemetője a mai Gyárvárosban, valamint a Köztemető déli részén helyezkedett el.

A magyarok érkezésével az Árpád-házi királyok korában a kereszténység bevezetésével már a templomok köré temetkeztek a lakosok, Pécsen a Szent István tér környékére. Ismert legenda, hogy a második és negyedik magyar királyt, Orseolo Pétert is a Székesegyház kriptájába temették el.

ókeresztény temető pécs

A püspöki kripta a mai levéltár északi részén helyezkedett el.

A középkorban épült a Mindenszentek temploma Pécsen, ez volt az egyetlen keresztény templom, amit a törökök nem alakítottak át, nem formáltak saját képükre. A templom körüli temető nagyon hosszú ideig működött, csak 1832-ben zárták be.

A török kor emlékei is javarészt ismertek, így a temetők is: a Gyermekkórház udvarán – ahol a türbe is áll -, a Várkonyi Nándor könyvtár környékén és a Kórház téri Jakováli Hasszán dzsámi mellett is temetkeztek a törökök.

A legnagyobb temető, amely ma már nem létezik, a Balokányliget területén helyezkedett el. Egészen a 19. század végéig működött, ám a terület erősen mocsarasodott, ezért be kellett zárni. Az ott található sírokat és maradványokat elszállították. Ezután kezdte meg működését a mai Köztemető.

balokány temető
A Budai-külvárosi temető kapuja a mai Balokányliget területén