Nagyot fordul az uniós támogatási rendszerrel kapcsolatban a világ 2014-től az országban. Az eddigi városfejlesztési pályázatok helyett munkahelyteremtő intézkedésekre, közösségi közlekedésre, vállalkozásfejlesztésre juthatnak előreláthatólag tucatmilliárdok.
– Egy merőben új támogatási rendszer indul 2014-től, ám mindez Pécsen nem ismeretlen. Röviden azt lehet mondani, hogy az EKF-es összetett fejlesztésekhez hasonló csomagokban történhetnek beruházások – magyarázza Csizi Péter alpolgármester az előttünk álló időszakról.
Mint mondta, a jövőben előnyösebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok azzal, hogy fejlesztéseiket nagyobb részben támogatják uniós forrásokból. Ahol lehet, száz százalékos finanszírozás valósul meg; Pécsen korábban ilyen beruházás volt a rácvárosi óvoda több mint százmilliós felújítása, a TVT-iskola korszerűsítése.
– Az önkormányzatoknak részletes programokat kell benyújtaniuk, s egy kalap alatt több fejlesztésre egyidejűleg forrást kaphatnak. Mindez azt jelenti, hogy 2014-ben már pontosan tudni fogjuk, hogy Pécsen önkormányzati szempontból milyen beruházások, intézkedések történhetnek – magyarázza az alpolgármester. Ez szerinte óriási előrelépést, jó tervezhetőséget jelent.
Elmondta: az egyetemmel, nagyobb cégekkel, városi vállalatokkal, civilekkel működik együtt az önkormányzat, hogy ez az összetett terv megvalósulhasson.
Merza Péter, a város uniós pályázatait kezelő Pécsi Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója azt mondja, országos szinten 2014 és 2020 között 7.300 milliárd forintnyi uniós pénz áll fejlesztések rendelkezésére. Ez Pécsre lebontva is százmilliárdos tételt jelenthet.
– Ennek hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, azaz olyan beruházásokra, amelyeknek konkrét munkahelyteremtő, bevételnövelő hatása van. Nagyrészt megszűnnek a városrehabilitációs munkák, s a városoknak is olyan fejlesztésekre kell fókuszálniuk, amelyek növelik bevételeiket, csökkentik a kiadásaikat, állásokat hoznak létre – fejtette ki Merza.
Elmondta: Pécs esetében a gépipari vállalkozások működési feltételeinek javítására, a termelő üzemek kialakításának, megtelepedésének elősegítésére, az egyetemi kutatási-fejlesztési területek támogatására lehet számítani. Emellett a közlekedési infrastruktúra, közösségi közlekedés is remélhet támogatást – például troli- vagy kettős üzemű buszközlekedés valósulhat meg, buszsávok létesülhetnek.
Merza Péter szerint esélyt kapnak nagy valószínűséggel nemzetközi szolgáltató központok beruházásainak finanszírozására, s a zöldenergiával kapcsolatos fejlesztések – mint a geotermikus és a napenergiával összefüggő beruházások – kaphatnak forrást.
A vezérigazgató szerint 2014 első felében konkrét projektek szintjén már látni fogjuk, milyen fejlesztésekhez pályázik a városi forrásokért 2020-ig bezárólag.
