Pécsi építőipar: megállt a zuhanás

Magától nem indul be...

Már tapasztalható élénkülés a magyar építőiparban, de Pécs és környezete még csak az eddigi ereszkedést tudta megállítani. Sok cégnek még mindig nehezen megy az ágazatban, de legalább már itt-ott látszik a fény az alagút végén.

A Központi Statisztikai Hivatal nemrég kedvező magyar építőipari adatokról számolt be: az előző év azonos időszakához képest májusban 11,2 százalékkal emelkedett az ágazat termelése. Az év első öt hónapjában pedig 7,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A statisztikákból kiderült, hogy főként az épületek, az ipari létesítmények építéséből volt több.

Pécsett viszont még nem tapasztalható valódi élénkülés. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára lapunknak elmondta, hogy ez a mutató Baranyában, s Pécsett is rosszabb az országos átlagnál.

– Több okra vezethető vissza az országosnál gyengébb építőipari teljesítmény, ezek egy része pedig a válsággal függ össze. Egyrészt nincs igazi klaszterszerű összefogás a környéken, másrészt rengeteg másik térségből érkezik ide építőipari cég, elvéve ezzel a lehetőséget a helyi vállalkozóktól – tudtuk meg a kamara titkárától.

Gyakran más megyéből érkező cégek happolják el a munkát

Az általunk megkérdezett pécsi építőipari cégek is hasonló állapotokról számoltak be, de többüknél legalább leállt az eddigi visszaesés.

A Branau Építőipari Kft.-nél még nem érzik, hogy élénkülne a piac, annak is örülhetnek, hogy már a stagnálás a jellemző. A szintén az iparágban dolgozó Herczeg és Társa Kft.-nél is úgy érzik, hogy az utóbbi egy évben állt meg az előző három év óta tartó folyamatos, drasztikus visszaesés.

Síkfői Tamás szerint jelenleg leginkább a néhány munkást foglalkoztató kis munkákra – mint például egy fürdőszoba-felújítás – van igény a lakosság részéről. A nagyobb cégek ezért nehezebben tudnak talpon maradni, így szerinte komoly átrendeződés várható a baranyai építőiparban.

Igaz az is, hogy Pécsett még komoly hiányosságok vannak a képzésben, kevés mérnök, illetve gépész kerül ki az egyetemről, s a szakmunkás utánpótlásra is jobban kell ügyelni a jövőben. A szakemberhiány pedig komoly hátrány a külföldi érdeklődők szemében.

Nem teljesen pang az ipar

Van olyan vállalkozó ugyanakkor, aki ügyesen próbál kikászálódni szorult helyzetéből. A volt Szigeti úti villanymalom területén például most is folyamatosan zajlanak a munkálatok.

A beruházó Lotz Projekt lakásokat építtet a területen, amelyeket többnyire külföldi orvostanhallgatók bérelnek ki az iskolaidő alatt. Itt egy 45 négyzetméteres ingatlanért nagyjából 14 és fél millió forintot kérnek majd. A magas ár ellenére azonban kiváló befektetés egy ilyen lakás, a külföldi hallgatók szinte sorban állnak ezekért az albérletekért, havi 200-220 ezer forintos bérleti díj mellett is.

– Késő tavasszal, nyár elején fellendül a kereslet a Szigeti úti épületeink iránt, hiszen sok külföldi egyetemista kezdi el keresni az albérletét Pécsett, az orvosi környékén. Ezeket az ingatlanokat magyar befektetők veszik meg tőlünk, később ők adják ki a diákoknak. Jelenleg ezen a területen egy 32 lakásos komplexumon dolgozunk, amelynek első ütemeként 16 házat át is adunk szeptemberre – tudtuk meg a Lotz Projekt tulajdonosától, Polai Barbarától.

Hirdetés

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. A külföldi hallgatók sem fizetnek – még társulva sem – kétszázezer Forintot albérletért!

  2. A KSH és az Eurostat szerint a magyar ipar zuhanása korántsem állt meg, mindössze csökkent. Kár álmodozni, amíg Orbánék unortodox maffia-eszközökkel zilálják a gazdaságot, addig itt nem lesz növekedés.

Comments are closed.