Pécsi hősök, mártírok voltak ők

Egész évben hirdeti '56 szellemiségét

Életüket adták azért, hogy egy igazán szebb jövőnk lehessen. Az 1956-os hősökre, mártírokra emlékezik Pécs ebben az esztendőben. 

hirdetés

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából az idei esztendőt emlékévvé nyilvánította a kormány. A pécsi önkormányzat is tisztelegni kíván a hősök előtt, így egyebek mellett a következő tanévben minden iskolában több tanórán ismertetik a pécsi események részleteit a nebulókkal.

Páva Zsolt polgármester a pécsi programsorozatról szólva hangsúlyozta, hogy a február 25-én megkezdődött emlékév első momentuma a felkelés jelképévé vált lyukas zászló városházára való kitűzése volt, ami az év során az épületen hirdeti a forradalmi lelkületet.

A rendezvények megszervezésére és koordinálására létrejött ’56-os emlékbizottság számos kulturális és történelmi műsorral készült erre az évre, amelyek közül a hangsúly az október 23-án tartandó megemlékezésre esik.

Az év folyamán azonban több nevezetes nap is kiemelt szerepet kap.

– Június 16-án, a Mártírok napján megemlékezést tartunk a kivégzettekről a ’48-as téren, október 22-én a forradalom nyitányaként az egyetemisták előkészítik a felkelést, másnap, 23-án lesz a Szabadság napja, majd november 4-én a Helytállás napja. Ezen a napon vonultak be az oroszok Pécsre, de a mecseki szabadságharcosok ellenálltak és a helyre felszivárogva védték a várost, amely során a Mecsek Kapunál megállásra kényszerítették a szovjet tankokat – sorolta a legfontosabbakat a polgármester.

Páva Zsolt1111
Páva Zsolt szerint a mecseki láthatatlanok a forradalom különleges színfoltját adták

Hozzátette, végül, de nem utolsósorban november 16-án tartják a Mecseki Láthatatlanok napját, a pécsváradi rendőrőrs megtámadása során életét vesztő Málics Ottóra emlékezve. A mecseki láthatatlanok egyébként is hangsúlyos szerepet kapnak a megemlékezések során, hiszen különleges színfoltját jelentették a magyar forradalom eseményeinek sodrában.

Debreczeni László nyugalmazott tisztifőorvos, a hősök egyik utolsó élő képviselője három szempontot emelt ki, amelyek sajátossá tették a pécsi forradalmat.

– Az első, hogy Pécsen békés úton, vérontás nélkül győzött a szabadságharc. Tízezrek vonultak az utcákon, olyan sokan, hogy a felkelést csak sortűzzel lehetett volna leverni, erre azonban szerencsére nem került sor. A második, hogy a munkástanácsok spontán megalakulásával sikerült békés átmenetet biztosítani, harmadik pedig az, hogy a mintegy ezer egyetemista részvétele az eseményekben nagymértékben meghatározta a pécsi események kimenetelét.

Debreczeni László4
Debreczeni László számít a mostani egyetemistákra is

A nyugdíjas hős szerint ezért a mostani egyetemistákat is szívesen bevonnák a programokra, számítanak rájuk a mecseki láthatatlanok nyomában tervezett teljesítménytúra megszervezésében is. A náluk fiatalabbak megszólítása érdekében az iskolák a helyi ’56-os eseményeket összefoglaló kötetet kapnak, amely korabeli dokumentumokkal, képekkel illusztrálja a történéseket.

Debreczeni László megemlítette még, hogy emléktáblákat avatnak, koszorúzásokat tartanak majd, a Pannon Filharmonikusok pedig ünnepi hangversenyt ad október 23-án, amikor Sosztakovics pécsi események által ihletett forradalmi szimfóniáját adják elő a Kodály Központban.

Szintén kiemelkedőnek ígérkezik az a jubileumi tárlat, amelyet a Janus Pannonius Múzeum szervez korabeli relikviák, emléktárgyak, fényképek, könyvek, zászlók bemutatásával. Ehhez várják a felajánlók jelentkezését munkaidőben a 72-310-165-ös telefonszámon, illetve a pasztor.andrea.jpm@gmail.com e-mail címen.

A gyűjtés 2016. március 21-én indul. A tárgyak átadásának helye és időpontja: Janus Pannonius Múzeum Történeti Osztály (Várostörténeti Múzeum, Pécs, Felsőmalom u. 9.), keddtől csütörtökig 10.00 és 14.00, pénteken 10.00 és 12.00 óra között.