Paksi szerep is juthat a PTE-nek

Nem dőlt el semmi, csak keresik a kiégett fűtőelemek helyét.

A PTE szenátusa legutóbbi ülésén döntött arról – amint azt lapunkban korábban már olvashatták -, hogy szeptember elsejétől Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar néven új fakultás kezdi meg működését, amely a szekszárdi Illyés Gyula Kar és a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar integrációjának eredményeként várja a következő szemesztertől a hallgatókat.

hirdetés

A két érintett kar jelenlegi hallgatóit nem érinti a változás, a diákok a választott szakukon és azon a képzési helyen fejezhetik be tanulmányaikat, ahol azokat megkezdték, ebből a szempontból semmiféle változást nem tapasztalhatnak.

Az új helyzet miatt a dolgozók körében sem tervez az egyetem lényeges változtatásokat, a hallgatókat továbbra is a megismert, megszokott és szakmailag felkészült oktatói gárda fogja tanítani – tudtuk meg Nemeskéri Zsolttól, a FEEK dékánjától.

– A Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (PTE KPVK) összesített hallgatói létszáma szempontjából az egyetem meghatározó karává válhat közel kétezer hallgatójával. A magyar felsőoktatás átalakításával összefüggésben egyes képzések megszűnése, mások új helyen történő oktatása és új szakok indítása miatt a hallgatói létszám összetételének belső arányai változhatnak, ám a PTE azzal számol, hogy az új szakok indítása kellő vonzerőt jelentenek majd a felsőoktatás vérkeringésébe bekapcsolódni vágyók számára – közölte a vezető.

borászat3
Magasan képzett szakemberek vihetik az új kar jó hírét.

Az integráció során az eddigi szekszárdi és pécsi képzések tovább folytatódnak, rajtuk kívül azonban új oktatási programok is indulnak. Így például 2016-tól szőlész-borász mérnök szakon is lehet tanulni, azaz az élelmiszergazdaság és vidékfejlesztés a létrejövő új egyetemi egység olyan profilját jelentheti, amely a jövőben a térségi igények speciális kiszolgálásához is hozzájárulhat.

– Az eddigi pécsi és szekszárdi képzéseket továbbra is változatlan helyszínen tervezzük indítani. Az olyan képzések esetében, mint például az andragógia, amelyek a felsőoktatási szakok új rendszerében nem szerepelnek, a helyüket átvevő úgynevezett. utódszakokat lehetőleg Pécsett és Szekszárdon is meghirdetjük. Az andragógia esetében például ez az „utód” a közösségszervező szak lesz, amelyet három szakirányon (kulturális, ifjúsági és humánfejlesztő) indít majd az új kar – mondta Nemeskéri.

A dékán hozzátette, hogy a meglévő programok új helyszínen való indítását hosszabb távon minden hagyományos területükön tervezik, ideértve az óvodapedagógus- és tanítóképzést, a felnőttképzési programokat és a kultúratudományi képzéseket is. A szekszárdi Borkultúra Szabadegyetem vagy a Pécsi Szenior Akadémia programjait a régió több településén is meghirdetik, hiszen ezek nagy népszerűségnek örvendenek. Az új kar az idegennyelvi képzéseket is szélesíti, hiszen német, angol és orosz nyelvű programokat kínál a magyar és a folyamatosan bővülő külföldi hallgatók számára.

Kérdés, hogy mennyire lehet népszerű a vidékfejlesztési képzés a PTE esetében, kik és honnan fognak az új karon tanulni. Mint megtudtuk, a képzés például az Ős-Dráva programhoz is szervesen kapcsolódhat.

– A vidékfejlesztés a kar nevében egy átfogó fejlesztési irányt jelenít meg, amely az agráriummal és a regionális fejlesztéssel kapcsolatos képzéseket foglalja keretbe. A jelenlegi oktatási programok közül a turizmus-vendéglátás szak kapcsolódik leginkább a vidékfejlesztéshez, itt a jövőben főként a vidéki területek turizmusának sajátosságaira, a kultúrtáj-gazdálkodásra, és e térségek kulturális értékeinek megőrzésére fogunk koncentrálni. A vidékfejlesztés területén természetes együttműködő partnerünk lehet az Ős-Dráva program – hangsúlyozta az egyetemi oktató.

A már említett szőlész-borász mérnök alapszakra a Dél-Dunántúl minden borvidékéről várják a jelentkezőket, elsősorban a szekszárdi és a villányi területről. A szakon olyan szakembereket akarnak képezni, aki hozzá tudnak járulni a borvidékek és az egyes pincészetek hírnevének, a magyar borok minőségének további erősítéséhez.

– Ehhez mind Szekszárdon, mind Villányban, mind pedig Pécsett megfelelő szakmai-gyakorlati háttér áll rendelkezésre – gondoljunk csak a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetre. Várhatóan ezt követi majd rövid időn belül több, élelmiszergazdasággal és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos képzés – mondta a dékán.

Az egyetem vezetése mindenesetre azt várja az új kartól, hogy a fenti fejlesztéseket hajtsa végre, s ezzel a PTE-n belül egyedülálló profilt alakítson ki. A fakultásnak Tolna megye egyetlen felsőoktatási egységeként nagy szerepe lehet a Paksi Atomerőmű várható fejlesztésének kiszolgálásában is.

– Az egyetem vezetése az atomenergetikán kívül minden olyan képzést a karon keresztül kíván biztosítani, amely az erőművi beruházás sikeres megvalósításához kapcsolódhat.