A PTE szenátusa legutóbbi ülésén döntött arról – amint azt lapunkban korábban már olvashatták -, hogy szeptember elsejétől Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar néven új fakultás kezdi meg működését, amely a szekszárdi Illyés Gyula Kar és a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar integrációjának eredményeként várja a következő szemesztertől a hallgatókat.
A két érintett kar jelenlegi hallgatóit nem érinti a változás, a diákok a választott szakukon és azon a képzési helyen fejezhetik be tanulmányaikat, ahol azokat megkezdték, ebből a szempontból semmiféle változást nem tapasztalhatnak.
Az új helyzet miatt a dolgozók körében sem tervez az egyetem lényeges változtatásokat, a hallgatókat továbbra is a megismert, megszokott és szakmailag felkészült oktatói gárda fogja tanítani – tudtuk meg Nemeskéri Zsolttól, a FEEK dékánjától.
– A Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (PTE KPVK) összesített hallgatói létszáma szempontjából az egyetem meghatározó karává válhat közel kétezer hallgatójával. A magyar felsőoktatás átalakításával összefüggésben egyes képzések megszűnése, mások új helyen történő oktatása és új szakok indítása miatt a hallgatói létszám összetételének belső arányai változhatnak, ám a PTE azzal számol, hogy az új szakok indítása kellő vonzerőt jelentenek majd a felsőoktatás vérkeringésébe bekapcsolódni vágyók számára – közölte a vezető.
Az integráció során az eddigi szekszárdi és pécsi képzések tovább folytatódnak, rajtuk kívül azonban új oktatási programok is indulnak. Így például 2016-tól szőlész-borász mérnök szakon is lehet tanulni, azaz az élelmiszergazdaság és vidékfejlesztés a létrejövő új egyetemi egység olyan profilját jelentheti, amely a jövőben a térségi igények speciális kiszolgálásához is hozzájárulhat.
– Az eddigi pécsi és szekszárdi képzéseket továbbra is változatlan helyszínen tervezzük indítani. Az olyan képzések esetében, mint például az andragógia, amelyek a felsőoktatási szakok új rendszerében nem szerepelnek, a helyüket átvevő úgynevezett. utódszakokat lehetőleg Pécsett és Szekszárdon is meghirdetjük. Az andragógia esetében például ez az „utód” a közösségszervező szak lesz, amelyet három szakirányon (kulturális, ifjúsági és humánfejlesztő) indít majd az új kar – mondta Nemeskéri.
A dékán hozzátette, hogy a meglévő programok új helyszínen való indítását hosszabb távon minden hagyományos területükön tervezik, ideértve az óvodapedagógus- és tanítóképzést, a felnőttképzési programokat és a kultúratudományi képzéseket is. A szekszárdi Borkultúra Szabadegyetem vagy a Pécsi Szenior Akadémia programjait a régió több településén is meghirdetik, hiszen ezek nagy népszerűségnek örvendenek. Az új kar az idegennyelvi képzéseket is szélesíti, hiszen német, angol és orosz nyelvű programokat kínál a magyar és a folyamatosan bővülő külföldi hallgatók számára.
Kérdés, hogy mennyire lehet népszerű a vidékfejlesztési képzés a PTE esetében, kik és honnan fognak az új karon tanulni. Mint megtudtuk, a képzés például az Ős-Dráva programhoz is szervesen kapcsolódhat.
– A vidékfejlesztés a kar nevében egy átfogó fejlesztési irányt jelenít meg, amely az agráriummal és a regionális fejlesztéssel kapcsolatos képzéseket foglalja keretbe. A jelenlegi oktatási programok közül a turizmus-vendéglátás szak kapcsolódik leginkább a vidékfejlesztéshez, itt a jövőben főként a vidéki területek turizmusának sajátosságaira, a kultúrtáj-gazdálkodásra, és e térségek kulturális értékeinek megőrzésére fogunk koncentrálni. A vidékfejlesztés területén természetes együttműködő partnerünk lehet az Ős-Dráva program – hangsúlyozta az egyetemi oktató.
A már említett szőlész-borász mérnök alapszakra a Dél-Dunántúl minden borvidékéről várják a jelentkezőket, elsősorban a szekszárdi és a villányi területről. A szakon olyan szakembereket akarnak képezni, aki hozzá tudnak járulni a borvidékek és az egyes pincészetek hírnevének, a magyar borok minőségének további erősítéséhez.
– Ehhez mind Szekszárdon, mind Villányban, mind pedig Pécsett megfelelő szakmai-gyakorlati háttér áll rendelkezésre – gondoljunk csak a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetre. Várhatóan ezt követi majd rövid időn belül több, élelmiszergazdasággal és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos képzés – mondta a dékán.
Az egyetem vezetése mindenesetre azt várja az új kartól, hogy a fenti fejlesztéseket hajtsa végre, s ezzel a PTE-n belül egyedülálló profilt alakítson ki. A fakultásnak Tolna megye egyetlen felsőoktatási egységeként nagy szerepe lehet a Paksi Atomerőmű várható fejlesztésének kiszolgálásában is.
– Az egyetem vezetése az atomenergetikán kívül minden olyan képzést a karon keresztül kíván biztosítani, amely az erőművi beruházás sikeres megvalósításához kapcsolódhat.
