Tragikus mecseki legendák

A mecseki legendák kifejezetten kemény, meredek történetek, amikből most néhány izgalmasabbat be is mutatunk.

Zengő

Súlyos tragédia lengi be a Zengőt. Élt itt állítólag egy pásztor, a kisfia, meg a felesége, utóbbi pedig nem jól viselte, hogy családja szegény. A többre vágyó nőnek a hegy szelleme megsúgta, hogy a Zengő virágvasárnapon feltárja kincseit. A nő kisgyermekével rá is bukott a hírre, ami igaznak is bizonyult.

Kilátás a Zengőről
Kilátás a Zengőről

A hegy szelleme becsalogatta a kincsesbarlangba a nőt, aki odabent a kincsektől elámulva lerakta gyermekét, és elkezdett felpakolni a drágaságokból. Mikor a zsákmányát kivitte, visszafordult a fiúért, de a hegy akkorra már bezárult. Ha a Zengőt morogni halljuk, az a fiú segélykiáltása. Ha pedig itt vihar van, a kapzsi asszony siratja fiát.

Kőlyuk

A legenda szerint Ibrahim pasa a kőlyuki barlangban bújt el, miután kirabolta Mátyás király várát. Csak hogy a barlangban már laktak, egy apa és a lánya. A pasának pedig a nagy rejtőzködés közepette is volt annyi ideje, hogy belezúgjon a lányba. Az apa érthető okokból kifolyólag nem támogatta az egyoldalú vonzalmat, amit Ibrahim rövidre zárt: megölte a férfit. Az apa azonban, úton a túlvilág felé, megátkozta a törököt.

Tragédia történt a barlangban
Tragédia történt a barlangban

A pasa tett az átokra, elkezdte erőszakosan bevonszolni a lányt a barlang belsejébe, de hirtelen elkezdett mennydörögni, a barlang bejárata elé pedig hatalmas kövek zuhantak. Az eső is eleredt, befolyt a barlangba, apránként megtöltötte azt, a török és a lány pedig megfulladtak. Az apa átka egyébként állítólag így szólt: „Ha lányomat bántani mered, semmisülj meg vele együtt!”. Ennél azért kitalálhatott volna jobbat is, olyat amitől a lány mondjuk nem hal meg.

Zsongor-kő

Egyszerűségében drámai a Zsongor-kő legendája. Zsongor egy magyar legény volt, volt egy menyasszonya, akit egy török pasa kiszemelt magának. A sunyi török elrabolta a lányt, akit aztán Zsongor ki is szabadított, az izgalom pedig most hág a tetőfokára, ugyanis szökésüket a török őrök kiszúrták, és nyomukba eredtek.

A mélybe vetette magát
A mélybe vetette magát

Arról, hogy a menekülés sikeres volt-e, mindenkinek meglehet a saját véleménye, ugyanis Zsongor egy lapos sziklaperemről lovával és kedvesével együtt a halálba ugratott. De legalább nem estek fogságba. A kőszirtet, ahonnan a fiú és párja lezuhant, a hegy lábánál élő falusiak nevezték el Zsongor-kőnek.

Kantavár

Kantavár romjai az Észak-Mecsekben találhatóak, igazi klasszikus a természetjárók körében. Azt viszont sokan nem tudják, hogy a vár neve egy rablólovagtól származik, aki itt gyűjtötte össze a a pályafutása alatt rabolt javakat. Az értékes portékák mellett azonban a legenda szerint Kanta lovag itt tartotta fogva egy környékbeli magyar nagyúr legszebb leányát is, akit el is akart passzolni egy török pénzembernek, természetesen vaskos ellenszolgáltatásért. A fogvatartó azonban – meglepő fordulat – beleszeretett a lányba. Kanta azonban hiába ostromolta a lányt szerelmével, az ellenállt neki. A lánynak ugyanis volt ekkor már kiszemeltje egy törökellenes lovag képében. Meg hát, ki zúgna bele a börtönőrébe? Egyik nap pedig érkezett egy hír a várba, miszerint egy szerelmét kereső ifjú harcos útban van feléjük. Kanta rájött, hogy ez a fiú bizony a konkurense lehet, ezért egy bérgyilkossal megölette. A bérgyilkos eltette a halott harcos ékszereit, hogy bizonyathassa tettét Kantának, a rablóvezér viszont, mikor meglátta ezeket, rádöbbent, hogy azok a saját testvérének családi ékszerei voltak. Kanta testvérét a vár mellett temette el, ahova nemsokkal később a bánatába belehalt lányt is el kellett hantolnia. Kanta ezután meghasonlott, lopott javait szétszórta a szegényeknek, és remeteként halt meg.

Márévár

Márévár, akárcsak Kantavár, egy lovagról kapta nevét, értelemszerűen Máréról. A vitéz a Magyaregregyhez közeli várban lakott feleségével, mindaddig míg a király háborúba nem hívta. Máré megeskette nejét, hogy az maradjon hozzá hű, amíg haza nem tér a csatákból. A legenda fordulata kiszámítható, a feleség több év kitartó hűség után félrelépett, méghozzá Máré testvérével – akitől aztán született egy lánya. A kislány pedig már majdnem nővé érett, mikor a háborútól kiégett Máré betoppant.

Máré nem viccelt
Máré nem viccelt

A vitéz annyira begőzölt, hogy ostrom alá vette saját, és testvére várát is, megölve a hűtlen párt. Az igazi meglepetés ezután jön. A lány ugyanis túlélte, anyja azonban halála előtt varázsátkot mondott rá, melynek következtében egy barlangba került, ahonnan csak minden 77. évben szabadul annyi időre, hogy megmosakodjon a Máré-völgy patakjában. Az átkot pedig csak egy olyan férfi oldhatja fel, aki ekkor épp arra jár és gyorsan megcsókol egy medvét, egy kígyót, meg egy varangyot. Az átkozott lány feltehetően tehát még sokáig a barlang fogja marad.

Babás szerkövek

Két pénzes család egymásnak feszülése teremtette meg a Jakab-hegyen található babásszerköveket. A folyamatosan egymásra licitáló családokhoz betért egyszer egy rejtélyes koldus, akit mindkét család elzavart. A koldus pedig a következő felkiáltással átkozta meg őket: “Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!”. Ez pedig nyílván így is lett, a kérdés az, hogy hogyan? A két családban volt egy-egy házasodni készülő lány, akik egyszerre mentek férjhez.

Kővé vált családok
Kővé vált családok

A templomi esküvőt azonban az egyik család okosabban szervezte le, mint a másik, ugyanis az első család már végzett a szertartással, mikor a második még csak oda igyekezett. Félúton egy keskeny úton találkoztak, és persze egyik család sem akarta előreereszteni a másikat. Egyszerre kiabálták egymásnak: „Inkább kővé válunk, de nem térünk ki!”. Kővágószőlős felett pedig ma is ott áll a kővé dermedt násznép, csak épp Babás szerköveknek hívjuk őket.

 

Forrás: Pécs Lexikon, Mecsek Lexikon, Mecseki legendák

hirdetés
Uránia Mozi

Hirdetés