Nagyon nehéz feladat nevelőszülőnek lenni. Küldetés, ami számos nehéz pillanattal jár, de legalább annyi előnnyel. Nehéz, hiszen a gondozott gyermeket hiába neveli valaki szeretettel, mindenképpen kikerül a szárnyai alól – vagy vissza a vér szerinti családba, vagy örökbefogadókhoz.
Az állami gondozásba vett gyermekekkel szemben sok előítéletünk van. Holott sokan családi bántalmazás áldozatai, vagy anyagi nehézségek híján kerülnek el a vér szerinti családtól. A nevelőszülők feladata, hogy a rossz élményeket saját szeretetükkel feledtessék, egyengessék az útjukat, próbálják biztosítani a legszebb jövőt számukra.
Ehhez szép összegű juttatást is kapnak az államtól a gyerekek után, amit szigorúan, számlákkal igazolva kell a nevelésükre fordítani. Saját munkájukért is jár egy bizonyos összeg.
Hogy lehet valakiből nevelőszülő?
A nevelőszülővé válást hosszas procedúra előzi meg, és fontos tudni, hogy a nevelőszülő saját gyermekeivel együtt számolva hatnál több több gyermeket nem nevelhet.
Fizikai és szellemi vizsgálatokat is végeznek, erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni a büntetlen előéletet, hatvan órás felkészítő tanfolyamon kell részt venni. Környezettanulmány is készül, hiszen nem mindegy milyen otthonban fog nevelkedni a gyermek.
Egy nevelőszülői tanácsadó még sokáig segíti a szülő(k) munkáját, miután hozzájuk került a gyerek. Nekik pedig időről időre továbbképzésen kell részt venniük.
Vannak más kritériumok is. A büntetlen előéleten és a különféle fizikai-szellemi vizsgálaton túl be kell töltenie a 24. életévét, és legalább 18, legfeljebb 45 év különbségnek kell lennie a gondozott gyermek és közte.
Van-e speciális feladata egy nevelőszülőnek a „nevelésen” túl? Biztosítania kell a kapcsolattartást a vér szerinti szülőkkel, segítenie kell az örökbefogadást vagy éppen a visszakerülést a vér szerinti családhoz, ha arra kerül a sor.
Az anyagi juttatásokról
Juttatások, amit a gyermek nevelésére kap:
Amíg a nevelőszülő gondozása alatt áll egy gyermek, nevelési díjat, illetve illetményt kap – persze gyermekenként. A nevelési díj a mindenkori nyugdíjminimum százhúsz százaléka, különleges szükségletű gyermek esetén száznegyven, speciális szükségletű esetén pedig százötven százaléka. Az ellátmány ennek az összegnek a huszonöt százaléka, ezt havonta folyósítják.
Juttatások, amit saját munkája után kap:
Függetlenül attól, hogy éppen van-e nála gyermek vagy nincsen, még többféle juttatásban is részesül egy foglalkoztatotti viszonyban álló nevelőszülő. Alapdíj, ami havonta a mindenkori minimálbér harminc százaléka. Ha éppen gondoz gyermeke(ke)t, kiegészítésként a minimálbér plusz húsz százaléka jár, a speciális igényű gyermek után ráadásképpen a minimálbér öt százaléka.
Az elszomorító számok
A KSH adatai szerint hazánkban 2015-ben összesen 23.144 gyermek, illetve fiatal felnőttkorú áll gyermekvédelmi ellátás alatt. Ebből 18.364 kiskorút vettek nevelésbe.
Baranya megyében a 2015-ös, legutóbbi adatok szerint 1920 gyermek áll állami gondozás alatt. Összesen 676 családban élnek védelembe vett kiskorúak és fiatal felnőttek, ez 1451 főt jelent. A táblázatok azt mutatják, változó intenzitással, de nőnek ezek a számok. Míg 2000-ben „csak” 1474 fő, 2010-ben már 1754 kiskorú és fiatal felnőtt állt a megyében állami gondozás alatt.
Az jó jel, hogy 2000-ben csupán 265 családnál voltak elhelyezve Baranyában gyerekek, tíz évvel később pedig már 748-nál, mivel megsokszorozódott a nevelőszülők száma, ezt azonban a megnövekedett gyermekállomány vonta magával.
