A pécsi önkormányzat új alapokra helyezné a város energetikai gazdálkodását. A megújuló energiák minél szélesebb körben történő alkalmazása a cél. A stratégia 2013 és 2020 között határozza meg Pécs „zöld” jövőképét.
A stratégia kidolgozása párhuzamosan zajlik városfejlesztési koncepcióval, amelynek kidolgozása jelenleg is folyamatban van. A koncepció egyik fontos alapelve a fenntarthatóságot tűzte ki célul, s azt, hogy minél inkább törekedjünk arra, hogy a helyben elérhető, kiszámítható és stabil erőforrásokra épüljön a város jövője.A energetikai stratégia szintén ezen gondolatmenet mellett születik meg, azaz a zöld energiák kiaknázásának lehetőségeit.
– Jól látszik, hogy Pécs mai energiagazdálkodása zsákutcába vezet: a város túl sok energiát használ fel például az áram előállításához, az épületek fűtéséhez, a közösségi közlekedés biztosításához. Ráadásul ezeket javarészt importból – mondja Kővári János, a Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság elnöke.
– A jövőben – s ehhez 2014-től több tízmilliárd forintos uniós támogatások állnak majd rendelkezésre – azon kell dolgoznunk, hogy a helyben meglévő forrásokat használjuk. Elsősorban a napenergia, a biomassza, biogáz, a hulladékokból, szénből kinyerhető tiszta forrásokra és a geotermikus energiára kell fókuszálnunk – mondja az elnök.
A most készülő stratégia arra lesz jó, hogy megtudjuk, melyik helyben meglévő energiaforrásból mennyit, milyen célra lehet kinyerni. A másik szempont, hogy a következő években miként lehet csökkenteni a város energiafelhasználását.
– A távfűtő kintlévősége 1,5 milliárd forintos és folyamatosan nő. Ha az új energiaforrások felhasználása az épületek korszerűsítésével is párosul, ez a szám csökkenhet – mondja Kővári. Amennyiben sikerül forrásokat szerezni a mostani elképzelésekhez, az ugyanakkor munkahelyeket is teremt Pécsen: a geotermikus energia, a szénenergia, a napenergia, a biomassza mind jobb kihasználása, az épületek felújítása mind hozzájárul majd a helyi gazdasághoz. Kővári szerint munkahelyek ezreinek létrehozásáról lehet szó a következő 5-10 évben.
A munkára a Kék Gazdaság Konzorciumot – meghívásos pályáztatás után – kérték fel. A társaság feladata, hogy a helyi társadalom és a gazdaság szereplőinek széleskörű bevonásával alkossa meg a közép- és hosszútávra (7, illetve 20 évre) szóló dokumentumot.
A konzorciumnak a helyi viszonyokat szem előtt tartva pontos víziót kell megfogalmaznia. Olyan kérdésekre kell választ találnia, hogyan lehet kialakítani a teljes városi ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedéseket? Miként lehet növelni az alacsony széndioxid kibocsátású villamosenergia-termelés arányát a városban, hogyan lehet az alternatív hőtermelés elterjesztését megvalósítani, valamint növelni a környezetbarát közlekedési módok részesedését. Összehasonlító elemzést kell készíteniük környezeti és energiahatékonysági szempontból a meglévő rendszerekről és az új, alternatív módszerekről.
A munka első szakaszából, a helyzetelemzésből kiderül, hogy évente egy főre vetítve 222 liter üzemanyagot használnak el a pécsiek. Megvizsgálták azt is, hogy mennyi az egyes energiák felhasználásához kapcsolódó szén-dioxid – és más üvegházhatást okozó gázok – mennyisége. Kiderült, hogy a város villamos energia fogyasztása önmagában e gázok kibocsátásának 55%-áért felel, mely a vezetékes gázzal együtt közel 78%-ot tesz ki. A felhasználás során Pécs lakossága összesen 635 ezer tonnát ereget ki ezekből a légkörbe.
[frame]
Pécs függésben van
A tanulmány kitért arra a város energiafüggőségére, ami igencsak jelentős, hiszen a lokális és regionális energiahordozók aránya mindössze 23,3%, mely több mint 90%-ban a Pécsi Hőerőmű 2013-ban üzembe helyezett szalmatüzelésű blokkjának köszönhető. A város energiaigényének kereken 46,9%-a interkontinentális beszállítási körzetből származik, mely súlyos mértékű energiafüggőséget jelez. [/frame]
