Cáfolta az alkotmányozással kapcsolatos sietséget Szájer József

Cáfolta a magyar alkotmányozással kapcsolatos sietségre utaló, hazai és külföldi állításokat Szájer József. A Fidesz európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának alelnöke Stumpf István alkotmánybíróval együtt a konzervatív Konrad Adenauer Alapítvány és a berlini magyar nagykövetség péntek esti közös rendezvényének vendége volt.

A túlnyomóan német meghívottak előtt tartott előadásában emlékeztetett arra, hogy a jelenleg még érvényben lévő alkotmány 1949. augusztus 20-án született, és tipikusan sztálinista alkotmány volt.

Szájer József – aki az új alkotmány előkészítésével foglalkozó nemzeti konzultációs testület elnöke is – hangsúlyozta, hogy Magyarországon óriási az érdeklődés az alkotmányozás iránt. Szavai szerint nem véletlen, hogy a mintegy 8 millió választópolgárnak kiküldött, 12 kérdést tartalmazó kérdőívet több mint 900 ezren küldték vissza. Ezek a kérdések – mint utalt rá – nem feltétlenül szakalkotmányjogi témákat öleltek fel, hanem olyanokat, amelyek az emberek mindennapjait érintik, ugyanakkor van alkotmányos vonatkozásuk. A beküldött válaszok azt erősítették meg, hogy a magyar polgárok szívesen vesznek részt az alkotmányozás folyamatában – jelentette ki.

Emlékeztetett arra is, hogy a magyar alkotmányba 1989-ben végrehajtott módosítások során első mondatként került bele annak hangsúlyozása, hogy ideiglenes alaptörvényről van szó. Ez az alkotmány az elmúlt 20 évben rengeteg változáson ment át, de lényegében, alapfilozófiájában nem változott, azaz előbb volt az állam és azután következtek csak az emberek jogai. A számtalan módosulás ellenére a politikai elitnek soha nem sikerült eljutnia a konszenzusnak arra a szintjére, hogy új alkotmányt hozzon létre, miközben a kérdést folyamatosan vitatták. Szájer József szerint már csak ezért sem lehet gyors alkotmányozásról beszélni.

Az új alkotmány elfogadására – mint hangsúlyozta – most mindenképp elérkezett az idő. Húszéves mulasztásról van szó, és a jelenlegi, kétharmados többséggel rendelkező kormánynak ezt a feladatot teljesítenie kell. Az egy évvel ezelőtti választások eredményei kapcsán utalt arra, hogy azok példátlannak számítanak a magyar demokrácia történetében. A példátlan felhatalmazás nyomán fogott bele a kormány az alkotmányozás folyamatába, szavai szerint a polgárok egyértelmű és világos üzenetet küldtek a politikának. Az alapvető változásra szavaztak, és az 1949-ből örökölt, legitimitását tekintve megkérdőjelezhető alkotmány már nem tudja ellátni azt a politikai funkciót, amelyet egy alaptörvénynek el kell látnia. A jelenlegi alkotmány hiányosságaként rótta fel azt is, hogy száraz jogi szöveg volt, és nem hozott létre közösséget, nem biztosította az “érzelmi azonosulást” a nemzettel, az állampolgársággal.

Szájer József úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi közvéleményben sok a téves információ az alkotmányozással kapcsolatban. Szavai szerint Magyarországon mindezt talán világosabban látják. Kérdésekre válaszolva a többi között kijelentette, hogy a mostanihoz hasonló széles körű vita eredményeként alkotmány még nem született. Hangsúlyozta azt is, hogy az új alaptörvény példaszerű módon kívánja biztosítani a kisebbségek jogait. Ezért valamennyi részében kiemelten foglalkozik a kisebbségekkel, és nem csupán az egyéni jogokról beszél, hanem a kollektív, együttesen gyakorolható jogokról is. A kisebbségeket az alkotmány államalkotó tényezőnek tekinti – tette hozzá, utalva arra, hogy egy szinten kezeli a magyar kultúrát és a magyarországi kisebbségek kultúráját is. Megerősíti továbbá a kisebbségek saját önkormányzatait is. Hangoztatta azt is, hogy a kisebbségi ombudsman funkciója nem szűnik meg, csupán annyi történik, hogy – mint fogalmazott – a jogbiztonság érdekében egységesítik az ombudsmani szervezetet. “Szégyellném magam, ha ez az alaptörvény nem kiemelten beszélne a kisebbségek jogairól” – hangsúlyozta Szájer József.

Stumpf István a vitában a többi között arról beszélt, hogy az alkotmánybíróság paradigmatikus változás előtt áll. Az a tény, hogy lehetővé válik bizonyos bírói döntések alkotmányos felülvizsgálata, teljességgel átalakítja a korábbi, elsősorban normakontrollon alapuló alkotmánybírósági működést. Utalt arra is, hogy az alkotmánybíróság többször kifejtette: működésekor nagyon fontos az, hogy rendelkezzen minden jogszabály alkotmányos felülvizsgálatának lehetőségével, továbbá rendelkezzen mindazon jogszabályok megsemmisítési jogával, amelyeket alkotmányellenesnek tart. Az alkotmánybíróság álláspontja erre vonatkozóan változatlan, mindez hozzátartozik egy európai alkotmánybíróság működéséhez – fejtette ki az alkotmánybíró, hangsúlyozva: az új alaptörvény új kihívások elé állítja az alkotmánybíróságot.