Egységes lesz a katasztrófavédelmi rendszer

Jövőre egységes rendszerben működik majd a magyarországi katasztrófavédelem, a január 1-jével életbe lépő változásoktól hatékonyabb megelőzést, valamint a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

hirdetés

Bakondi György, az OKF főigazgatója szerdán Budapesten, újságírók előtt ismertette a három hét múlva életbe lépő új törvényi szabályozás fontosabb elemeit. A tűzoltó altábornagy több olyan konkrét ügyet említett, amely a rendszer megváltoztatását indokolta, így utalt a West Balkán szórakozóhelyen történt esetre, a borsodi árvízre és a vörösiszap-katasztrófára is.

Közölte, a védelemigazgatásban változást hoz, hogy januártól veszélyhelyzetben, például árvizek esetén már nem az adott megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester lesz a területi (megyei, illetve fővárosi) védelmi bizottság vezetője, hanem a kormányhivatal vezetője. A védelmi bizottságok elnökeinek két helyettesük lesz: a katasztrófavédelmi igazgató és a katonai elnökhelyettes. Az OKF főigazgatója jelezte: utóbbinak egy esetleges háborús konfliktus esetén lehet szerepe.

Változás az is, hogy minden olyan településen, ahol a lakosok száma meghaladja a 15 ezret, az önkormányzatnak egy főállású közbiztonsági referenst kell foglalkoztatnia. Az ő feladata az, hogy a szakértelmével támogassa a polgármestert veszélyhelyzet, például áradás, belvíz esetén.

Ezzel összefüggésben Bakondi György kitért arra: december végéig elkészítik a magyarországi települések kockázatelemzését, ami a helyi megelőzés, illetve a védekezés hatékonyságát javíthatja.

A polgárvédelem eddigi rendszere is megváltozik, az 1948-ban, az akkori atomháborús veszély miatt létrehozott szervezet két nagyobb csoportból áll majd: az önkéntes és az úgynevezett köteles polgári védelmi szolgálatból. Előbbihez a speciális tudással rendelkező önkéntes szervezetek, köztük a kutyás, a barlangi, a vízi, a búvár- és a hegyi mentők tartoznak majd, akik veszélyhelyzetben mozgósíthatók; e szervezetek állami forrásokra is pályázhatnak.

Utóbbi, a “köteles” kategóriába azokat sorolják, akiknek speciális eszközük (traktor, lánctalpas gép, szivattyú) vagy speciális szaktudásuk van (biológusok, vízépítő vagy nukleáris mérnökök), továbbá azokat, akiket a fizikai erejük miatt tudnak bevetni például gátépítéseknél.

Az iparbiztonság területén is változások lesznek januártól, így például létrehozzák az egységes iparbiztonsági hatóságot, három szakterület – veszélyes üzemek, veszélyes anyagok szállítása, kritikus infrastruktúrák – felügyeletére.
A csillebérci izotópsugárzásra utalva Bakondi György arról beszélt, hogy ha a hatóság értesül valamilyen sugárzáskibocsátásról, akkor már aznapra megbeszélést hívnak össze, és ellenőrzésre “megszállják” az adott üzemet.

Jelentős változás továbbá, hogy a hivatásos tűzoltóságok a katasztrófavédelmi szervezet részévé válnak költségvetési, képzési, bevetés-irányítási, ellátási és logisztikai szempontból. E tűzoltóságok “átvétele” jelenleg is zajlik – fűzte hozzá a főigazgató.

Az altábornagy beszámolt arról is, hogy új tűzoltóőrsöket alakítanak ki a következő két évben; jövő januárban 28 kezdi meg a működését és a második év végére 64 őrs lesz összesen. Mint mondta, a cél az, hogy a tűzoltók lehetőleg 15 percen belül ki tudjanak érni mindenhová. Tájékoztatása szerint jelenleg 112 tűzoltóság van, ezek közül 98-nak van úgynevezett vonuló egysége, amely részt tud venni a mentésben.

Elmondta azt is, hogy az úgynevezett köztestületi tűzoltóságok önkormányzati tűzoltóságokká alakulnak januártól; ezek a szervezetek összesen 2,1 milliárd forintot kaphatnak a következő évben képzésre és eszközellátásra.

Bakondi György közölte, hogy jövőre megalakul az új Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a katasztrófavédelmi intézet, amelyen három tanszék működik majd: tűzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági. Jelezte: az innen kikerülő szakemberekkel hosszú távon meg tudják oldani a tiszti utánpótlást.

A főigazgató tájékoztatása szerint jelenleg több mint 12 ezren dolgoznak a katasztrófavédelemben. Mint mondta, nem az a baj, hogy nincs elég emberük, hanem az, hogy túl fiatalok például a tűzoltóságnál dolgozók. Utalt arra, hogy a tapasztalt, 40-50 éves szakemberek nyugdíjba mentek.

Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy tárgyalnak magyarországi tűzoltóautó-gyártásról, és Rába-alvázakra építenék a helyszínekre kivonuló gépkocsikat.

Bakondi György szintén kérdésekre válaszolva több olyan példát is említett, amely miatt szükséges volt a korábbi rendszer átalakítása. Felvetette, miként történhetett meg, hogy a vörösiszapömlés idején a helyszínre kivonuló közeli, ajkai tűzoltóság munkatársainak nem volt úgynevezett “mellesnadrágjuk”, így több tűzoltó lába “összeégett”.

A rossz példák között egy olyan települést említett, ahol három utca is felépülhetett egy építési tilalom alatt lévő területre. A hasonló, lehetetlen helyzetek között említette a Hernád folyóban talált híd esetét. Elmondta, hogy a hídnak nem volt “gazdája”, aki helyreállítsa, ám amikor az árvíz miatt nekik azt ki kellett emelniük a vízből, azt vetették a szemükre, hogy miért nem írtak ki a közbeszerzést a munkára – amit egyébként ingyen végeztettek el.

Bakondi György ezzel kapcsolatban azt hangoztatta: a lakosság biztonsága nem múlhat azon, hogy a katasztrófavédelmi főigazgató elég agresszív-e ebben az adott ügyben.