Elképzelhető, hogy a Raiffeisen Bank kivonul a térség egy-két országából, de nem lát okot arra, hogy elhagyja Magyarországot – mondta Herbert Stepic a bankcsoport vezérigazgatója csütörtökön egy bécsi sajtótájékoztatón.
„Nagyonis elképzelhető, hogy egyik-másik piacról kivonulunk” – mondta a Raiffeisen Bank International vezetője, de nem nevezett meg országokat. Kifejtette, olyan piacokról lehet szó, amelyek kevés bevételt hoznak, illetve olyan országokról, amelyek hosszú távon gyenge fejlődési kilátással rendelkeznek. Magyarország előreláthatóan nem tartozik ezek közé – tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hogy a csoport „összességében jól áll” Közép- és Kelet-Európában.
A csütörtökön ismertetett mérleg szerint az RBI konszern mérlege 745 millió euró volt, 4,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Magyarországon 286 millió euró adózás utáni veszteséget könyvelt el a bank az első kilenc hónapban, a negyedik negyedévben „jelentős feltőkésítésre” lesz szükség. Éves szinten 320 millió euró veszteséget várnak Magyarországon. Kérdésre válaszolva Stepic hozzátette, a tőkepótlásnak „legalább ezt az összeget” pótolnia kell.
A magyarországi leányvállalat veszteségéhez jelentősen hozzájárult a hitelek miatti, 373 millió eurót kitevő tartalékképzés és a 33 millió euró összegű bankadó. Az RBI közleménye szerint „nagy kihívást jelentő” makrogazdasági és politikai környezetben működik bank az országban.
A Raiffeisen emlékeztetett arra, hogy már 2009-ben leállította a svájci frank alapú hitelezést és azóta gyakorlatilag az euróban való hitelezést is. Rámutattak, hogy folyamatban van a lányvállalat átstrukturálása. Ez magában foglalja többek között a portfólió szelektív csökkentését és további tíz kirendeltség bezárását. Jelenleg felülvizsgálják a bank „jövőbeli stratégiai pozicionálását és szervezeti felépítését”.
Stepic a sajtótájékoztatón ismét a magántulajdonba való beavatkozásnak nevezte a devizában felvett jelzálog-hitelek kedvezményes előtörlesztését lehetővé tévő magyar törvényt. Hozzátette azt is, hogy eddig kis hányadban éltek az ügyfeleik a lehetőséggel. A bank közlése szerint szeptemberben 1,4 milliárd euró volt a bank lakosságnál kihelyezett svájcifrank-hitelállománya.
November középig 8,2 százaléknyian igényelték a kedvezményes végtörlesztést, a már visszafizetett hitelek aránya 6,3 százalék. A bank azzal számol, hogy az ügyfelek 30 százaléka fog élni a lehetőséggel. Ez 100 millió euró értékhelyesbítést eredményezhet és a 2012-es eredményt 17 millió euróval csökkentheti.
Az európai bankfelügyeleti hatóság október végi rendelkezése szerint a nagy európai bankoknak kilenc százalékra kell emelniük tőkefedezeti mutatójukat. A Raiffeisen csoport vezető tagjának, a Raiffeisen Zentralbanknak ehhez 2,5 milliárd euróra van szüksége. Csütörtöki közleményük szerint állami segítség nélkül szándékoznak eleget tenni az előírásnak.
Az elmúlt hónapok fejleményei és gazdasági szabályozói intézkedései ellenére a konszern egésze „jól halad”, közép- és hosszú távon továbbra is fontos piacnak tekinti a régiót – hangsúlyozta Stepic. A térség országaiban gyorsabb a növekedés az euróövezet átlagánál és Magyarország kivételével az államadósság is alacsonyabb – mondta. Kiemelte, hogy Lengyelország és Oroszország, a térség két legnagyobb piaca egyben erőteljesen fejlődő piac is a bankszektor szempontjából.
