A nemzeti összetartozás napján a trianoni békeszerződés aláírásának napjára – 1920. június 4-re – emlékeznek a magyarországi helyszíneken és külhoni magyarlakta településeken.
Reggel nyolc órakor katonai tiszteletadással vonják fel Magyarország nemzeti lobogóját a budapesti Kossuth Lajos téren, közreműködik a Nemzeti Lovas Díszegység, a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara és a Budapest Helyőrség.
Délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait a Magyarság Házában; a rendezvényen, amelyet rendhagyó történelemóra követ, külhoni és magyarországi fiatalok vesznek részt.
Délután fél öt után, a trianoni békeszerződés aláírásának időpontját követően elültetik az összetartozás almafáit Szarvason, „Kárpát-haza” közepén, valamint külhonban Nagyszelmencen, Kisszelmencen, Marosvásárhelyen, Királyhalmán, Csúzán, Szerdahelyen és Őriszigeten.
Este a József Attila Színházban zártkörű díszelőadáson Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye című darabját mutatják be. A nagyközönség októbertől láthatja a darabot.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy az 1920-ban kötött trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja.
A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei kapcsolatának fenntartása és ápolása, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényük támogatása mellett.
