Semmi új nincs a társadalmi egyenlőtlenségben, már hétezer évvel ezelőtt, a neolit korban is létezett – állítják brit és német kutatók egykor élt földművesek csontjai és a sírjukban talált eszközök vizsgálata alapján.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben most megjelent tanulmányhoz több mint háromszáz, Közép-Európában, Németországban fellelt emberi csontvázat vizsgáltak meg.
A csontvázak stroncium-izotópos elemzése azt mutatta, hogy a korabeli földművesek nem egyformán jutottak földhöz. A fa kivájásához használt jellegzetes kőbárdokkal együtt eltemetett férfiak csontvázában kisebb volt az izotópok változatossága, mint a bárdok nélkül eltemetett férfiak csontvázában. Ez arra utal, hogy a bárddal eltemetett férfiak közelebbi és vélhetően jobb földekhez jutottak – idézte a tanulmány szerzőit a LiveScience című ismeretterjesztő portál (www.livescience.com).
A Cardiffi Egyetem professzora, Alasdair Whittle által vezetett csoport megállapította azt is, hogy a korai neolitikumban a nők nagyobb eséllyel érkeztek azon a területen kívülről, ahol később megtalálták maradványaikat. Ez arra utal, hogy házasodáskor a nők költöztek a férfiak lakóhelyére, akik inkább maradtak egy helyben.
Az eredmények módosíthatják a neolit kori népesség terjeszkedéséről alkotott modellt, mert a nemi alapú mobilitási minták és a társadalmi státuszbeli különbségek növekedése alapvető fontosságú elem.
