Versailles-ban a Magyarok Világszövetsége (MVSZ), Szabadkán Kövér László, az Országgyűlés elnöke részvételével, továbbá Szlovákia magyarok lakta vidékein és minden fontosabb erdélyi városban tartottak rendezvényt, megemlékezést szombaton a nemzeti összetartozás napján, egyben a trianoni békeszerződés aláírásának 91. évfordulóján.
A versailles-i kastély parkjában található Nagy-Trianon palota előtt tartott nagygyűlést a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A megmozdulásra mintegy 150 magyar megemlékező érkezett Magyarországról és nyugat-európai országokból. A megemlékezésen megjelent a Magyar Nemzeti Gárda 15 fős csoportja is, közülük ketten a betiltott Magyar Gárda egyenruháját viselték.
A beszédek között a tömeg magyar nemzeti és árpádsávos zászlókat lengetett, s azt skandálta, hogy „vesszen Trianon”.
Ináncsi József, a Magyar Nemzeti Gárda országos vezetője bejelentette: aláírásgyűjtésbe kezdenek „a trianoni békediktátum kérdéskörének felülvizsgálatával” kapcsolatos népszavazás kiírására. „Tudjuk, hogy a határokat nem lehet egy tollvonással átrajzolni …, de ettől függetlenül számos olyan probléma van, amelyet ebben a kérdéskörben meg kell oldani” – tette hozzá.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke beszédében a nemzeti összetartozás napját egy évvel ezelőtt kimondó törvény „kulcsmondatának” nevezte, hogy „minden magyar, bárhol éljen, tagja a magyar nemzetnek”. Ugyanakkor úgy vélte, hogy Trianont addig nem lehet meghaladni, és nem lehet pusztán „kijelenteni, hogy elfelejtettük és nem fáj”, ameddig nem történt meg a bocsánatkérés és a jóvátétel.
A Brüsszelben megnyílt székelyföldi képviselettel kapcsolatos romániai reakciók kapcsán Patrubány kijelentette: „a Nagy-Trianon elöl üzenjük az egész román politikumnak, hogy a Székelyföld több évezreddel az előtt létezett, hogy a románság megszületett volna, és sok ezer évvel túl fogja élni”.
Közösen vagy külön-külön, de minden fontosabb erdélyi településenmegemlékeztek a magyar politikai és civil szervezetek a nemzeti összetartozás napjáról.
Szlovákia magyarok lakta vidékein szombaton közösségi akciók voltak. A parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) az évforduló előestéjén felkérte a párt polgármestereit, hogy hangosbemondón keresztül tájékoztassák a lakosságot az ünnepnap jelentőségéről, s egyben hívják fel a magyarok figyelmét a nemzeti összetartozás eszményére.
„A gyakorlatban egy sms, e-mail vagy telefonálás formájában köszönthetjük nemzettársainkat, bárhol éljenek is a nagyvilágban. A kezdeményezéshez csaknem száz önkormányzat csatlakozott. A községek ebből az alkalomból kapcsolatba lépnek a Szlovákián kívüli magyar testvértelepülésekkel, az egyes emberek pedig rokonaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel” – állt az MKP felhívásában.
A hozzáférhető értesülések szerint Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Búcson, Somorján, Gútán, Jénén és néhány más településen volt szombaton megemlékezés Trianon évfordulójáról.
Trianon nem volt különösebben téma a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) turócszentmártoni (Martin) konferenciáján, ahol a párt megalakulásának 140. évfordulóját ünnepelték. Ján Slota pártelnök beszédében mindamellett újból azzal vádolta Magyarországot, hogy Trianon revíziójára törekszik. Ugyancsak állította, hogy Dél-Szlovákiában elnyomják a szlovákokat és magyarosítás folyik.
A határon túli magyarok választójogáról a döntés a kormánykoalíció tagjainak fejében és lelkében már megszületett, a megvalósítás azonban még sok technikai kérdést vet föl – közölte Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szombaton a vajdasági Szabadkán.
A jelenleg még hatályos alkotmány a választójogot még magyarországi lakhelyhez köti – mondta a fideszes politikus újságíróknak azt követően, hogy a nemzeti összetartozás napja alkalmából 34 délvidéki magyar állampolgársági esküt tett.
Az új alaptörvény nyomán módosítandó választójogi törvény ezt a kitételt valószínűleg eltörli, s minden magyar állampolgárnak lesz választójoga, függetlenül attól, hogy életvitelszerűen Magyarországon él-e, vagy nem – tudatta a házelnök.
