Visszavonja Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címét a Semmelweis Egyetem szenátusa – jelentette be a testület csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón Tulassay Tivadar, az egyetem rektora. A szenátus 33 igen és 4 nem szavazattal döntött a doktori cím visszavonása mellett. Tulassay Tivadar közlése szerint az egykori kisdoktori tudományos munka nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása az ügyről:
A hvg.hu internetes portál 2012. január 11-i cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című, 1992-ben elbírált, 215 oldalas doktori disszertációjának nagy része, a lap számításai szerint mintegy 180 oldal, szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájával, ami felveti a plágium gyanúját. Az államfő 1992-ben nyújtotta be doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen (TE). A hvg.hu arról is írt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori elnöke, a jelenlegi köztársasági elnök ismerte a bolgár szerző kötetét, dolgozatának irodalomjegyzékében meg is említette. A disszertációban azonban sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek, így nem derül ki az sem, hogy idéz-e egyáltalán, és ha igen, mit idéz Georgiev könyvéből.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a hvg-cikk megjelenésének napján közleményben utasította vissza a plágium gyanúját. A doktori értekezést – írták – történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. Schmitt Pál, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 1983 óta tagja, az értekezése forrásaként is megjelölt Nikolaj Georgiev sporttörténészt személyesen, jól ismerte, kutatásaik során több résztéma megtárgyalásakor együttműködtek. “A két munka legfontosabb alapforrásai a NOB-ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai” – olvasható a KEH kommünikéjében.
Az origo.hu portálnak január 12-én nyilatkozott Kertész István, aki Schmitt Pál írásának egyik bírálója volt. Az ókortörténész elmondta: fontos alkotásnak és jó dolgozatnak tartja a doktori disszertációt, amely szakszerű volt és gazdag információanyagot tartalmazott. Formai kifogásait ugyanakkor jelezte a bírálatkor. A hvg.hu aznap megszólaltatta a bolgár sportkutató lányát, aki úgy nyilatkozott: nem tartja valószínűnek, hogy édesapja, Nikolaj Georgiev és Schmitt Pál együttműködtek volna több résztéma megtárgyalásában, erről ugyanis édesapja sosem beszélt neki.
Január 13-án a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós az MTI-nek küldött közleményében azt írta: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját. Akkor az egyetemi diploma után elsőként megszerezhető fokozat volt az egyetemi doktori (közkeletű néven: kisdoktori) cím, ezt kapta meg Schmitt Pál a Semmelweis Egyetem egyik jogelődjénél, az 1999-ig önálló Testnevelési Egyetemen. A doktori értekezés megítélése, a kisdoktori cím kiadása Schmitt Pál esetében is az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) január 14-én hivatalos, angol nyelvű nyilatkozatában azt írta: “tudomásul vesszük, hogy Schmitt Pál határozottan visszautasította az őt ért plágiumvádakat, és azt is, hogy a munkáját értékelő egyetemi szakértők támogatásukról biztosították”.
A Semmelweis Egyetem rektora, Tulassay Tivadar január 17-én tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte a sporttudományi kar – ez volt régebben a Testnevelési Egyetem – dékánjánál, kérve, hogy a testület tanulmányozza a kisdoktori disszertáció létrejöttének körülményeit.
Schmitt Pál köztársasági elnök január 18-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában szólalt meg először az ügyben, és visszautasította a plágiumvádat. Azt mondta, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el. Arra is kitért, hogy az akkori szabályozás alapján “bőven megengedhető volt”, hogy csak a felhasznált irodalmat – köztük első helyen Georgiev munkáját – tüntesse fel disszertációban, és ne készítsen láb-, illetve végjegyzeteket. Schmitt Pál arról is szólt, hogy minden ilyen dolgozat alapirodalmi adatokra, “törzsadatokra” épül, amelyek nélkül azokat nem is lehetne megírni. “A különbségek aztán abból adódnak, ki milyen következtetéseket von le ebből a törzsanyagból” – tette hozzá. A köztársasági elnök arra reagálva, hogy a Semmelweis Egyetem rektora előző nap tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte, úgy reagált: készen áll a vizsgálatra, hiszen politikusként és államfőként meg kell szoknia, hogy tetteinek átláthatóknak és elszámoltathatóknak kell lenniük.
Ugyancsak január 18-án Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az Akadémiának nincs jogköre vizsgálatot folytatni Schmitt Pál 1992-ben, a Testnevelési Egyetemen megszerzett úgynevezett kisdoktori címével kapcsolatban, mivel az nem számít tudományos fokozatnak, a köztársasági elnök pedig nem tagja az MTA köztestületének. Az Akadémia elnöke PhD-fokozatot szerzett kutatók hozzá is intézett petíciójára válaszolt, amelyben hét egyetemi doktor a köztársasági elnök doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú kivizsgálását kérte.
Az index.hu internetes portál január 19-én azt írta: információik szerint Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának egyes bekezdései szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann egyik 1991-ben megjelent tanulmányának részleteivel. A hvg.hu arról írt, hogy az államfő a német sportszociológus egyik tanulmányából több oldalt fordított le, és illesztett be 1992-es értekezésébe.
Január 25-én bejelentették, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós létrehozta 23-án a plágiummal vádolt Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációját tanulmányozó tényfeltáró bizottságot, amelyben “külsős és belső tagok” is helyet kaptak. A zavartalan és pártatlan működése érdekében csak a vizsgálat nyilvánossá tételekor közlik a tagok névsorát. A mindenre kiterjedő jelentésben az egyetem kérdéseire, elvárásaira válaszolnak, de minden további következtetést az egyetemnek kell majd levonnia.
2012. március 27-én a vizsgálóbizottság a Semmelweis Egyetem (SE) honlapján nyilvánosságra hozta 1157 oldalas jelentésének rövid összefoglalóját, valamint a testület tagjainak névsorát, akik a következők voltak: Tóth Miklós, az SE Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János, Testnevelés-elmélet és Pedagógiai Tanszékéről, Kovács Etele, az Atlétikai Tanszékről, valamint Rácz Károly, az SE Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd. Utóbbi különvéleményt fogalmazott meg, amelyet azonban nem tettek közzé. Az összefoglaló fontosabb megállapításai a következők: a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának.
A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.
A dokumentumot tájékoztatásul és állásfoglalás végett elküldték Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, aki illetékesség hiányára hivatkozva azt felbontás nélkül visszaküldte. Az SE állásfoglalása szerint viszont a felsőoktatásról szóló törvény értelmében kizárólag a nemzeti erőforrás miniszter joga ellenőrizni az egyetem működésének és döntéshozatalának jogszerűségét, valamint ő jogosult kezdeményezni a bíróságnál a doktori érvénytelenné nyilvánítását is. A Fidesz még a három oldalas összefoglaló nyilvánosságra hozatalának napján közölte, hogy lezártnak tekinti az ügyet, az ellenzéki pártok, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Demokratikus Koalíció pedig az államfő lemondását követelte.
Március 28-án a dél-koreai látogatáson tartózkodó Schmitt Pál bejelentette, hogy nem mond le a köztársasági elnöki posztról és számára a plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság végkövetkeztetése “egyfajta elégtétel”. A Hallgatói Hálózat (HaHa) aktivistái azért demonstráltak, hogy döntsön az egyetem vezetősége a doktori cím kérdésében. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalásában tudatta: a politika és a tudomány szereplőinek közös érdeke és felelőssége, hogy rövid időn belül megnyugtatóan lezáruljon a plágiumügy, amely a magyar tudományra nézve rendkívül hátrányos és Magyarországnak súlyos károkat okoz.
Március 29-én Fluck Ákos ügyvéd, a bizottság egyik tagja is nyilvánosságra hozta különvéleményét, amelyben egyebek mellett megállapította, hogy a dolgozat nem felelt meg “a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés, vagy a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás” kritériumainak. Megjegyezte azt is, hogy az egyetemi doktorátus visszavonását a felsőoktatásról szóló törvény értelmében a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság indítványára a nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezheti a bíróságnál.
Giró-Szász András kormányszóvivő 29-én megismételte azt a korábbi álláspontot, hogy a kormány nem érintett a disszertáció ügyében. A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa aznap indítványozta az egyetemi szenátusnak a kisdoktori cím visszavonását.
A doktori tanács ajánlása alapján a szenátus ugyancsak március 29-én úgy döntött, hogy visszavonja Schmitt Pál kisdoktori címét. A testület döntését ismertető sajtótájékoztatón Tulassay Tivadar, az egyetem rektora azt mondta, az egykori kisdoktori tudományos munka nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.
