Svájcot már nem csak a frank miatt “szeretik” a V4-ek

Közös nyilatkozatban fejezték ki sajnálkozásukat a visegrádi országok (V4) a svájci kormány döntése miatt, amely ismét bevezeti nyolc uniós tagállam állampolgáraira a letelepedési engedélyekhez kapcsolódó korlátozásokat. A V4-ek bíznak abban, hogy Bern felülvizsgálja a határozatot – közölte a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője pénteken az MTI-vel.

A visegrádi országok – Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia – mély sajnálatukat fejezik ki a svájci kormány döntésével kapcsolatban, “amely aláássa Svájc hagyományosan nyitott és barátságos ország képét” – olvasható Kaleta Gábor közleményében.

A svájci szövetségi tanács (kormány) szerdán döntött úgy, hogy május 1-jétől kontingenseket határoz meg a kelet- és közép-európai országokból érkezett bevándorlókkal szemben. E szerint évente összesen 2000 letelepedési engedélyt adnak ki az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia és Észtország polgárainak. Az unióba ugyancsak 2004-ben belépő Máltára és Ciprusra az intézkedés nem vonatkozik.

A külügyi közlemény szerint sajnálatos ez az intézkedés egyrészt azért, mert a svájci hatóságok bizonyos országok kiválasztásával megkülönböztetést tesznek az Európai Unió tagállamai között, noha az érintett országok közül néhány nem használta ki a bevándorló munkavállalókra vonatkozó kvótát. Sajnálatos az intézkedés másrészt azért, mert – mint a közleményben olvasható – “tisztán politikai döntésként értékeljük országainkkal szemben, hiszen az országainkból Svájcba bevándorló munkavállalók mindössze az összes uniós tagállamból Svájcba bevándorló munkavállalók tíz százalékát teszik ki”. Harmadrészt, a V4-ek meggyőződése, hogy válság idején erősíteni – és nem gyengíteni – kell az európai gazdasági szabadságot – írják, rámutatva, hogy sok svájci vállalat is élvezi a közös piac előnyeit, és folytat aktív tevékenységet a 65 milliós piacot jelentő V4-országokban.

A visegrádi országok közös nyilatkozatukban felhívják a figyelmet Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az ügyben kifejtett álláspontjára, amely szerint az intézkedés sérti a személyek szabad mozgásáról szóló, és a 2004-es protokollal módosított megállapodást.

“Bízunk abban, hogy mindezen érvek fényében a svájci kormány mielőbb felülvizsgálja döntését” – olvasható a tárca által az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Intézkedésének meghozatalakor a berni kormány az Európai Unióval kötött megállapodás védzáradékára hivatkozott, amelynek értelmében ha egy évben a bevándoroltak száma 10 százalékkal meghaladja az előző három esztendő átlagát, akkor korlátozásokat léptethetnek hatályba. Az EU szemszögéből azonban sérti a közösségi jogot, ha a korlátozás a tagországoknak csupán egy részét érinti. Reagálásban Catherine Ashton közölte, a személyek szabad mozgásáról kötött megállapodás “nem enged meg semmifajta megkülönböztetést az EU polgárok között. Ezt az intézkedést gazdaságilag nem igazolja sem a munkapiaci helyzet, sem a Svájcban letelepedni akaró uniós állampolgárok száma” – tudatta a főképviselő.

Christian Mühlethaler budapesti svájci nagykövet csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva visszautasította a diszkrimináció vádját a bevándorlás korlátozásával kapcsolatban. Azt hangoztatta, hogy országa a korlátozással kapcsolatos, úgynevezett védzáradékot a 2004-ben történt bővítéskor született megállapodásnak megfelelően alkalmazza. Utalt arra, hogy a megállapodás a tíz, akkoriban csatlakozott ország közül nyolcra vonatkozott, Máltára és Ciprusra nem. Az unióval akkor kötött egyezmény említett védzáradéka kimondta: ha egy évben a bevándoroltak száma 10 százalékkal meghaladja az előző három esztendő átlagát, akkor korlátozásokat léptethetnek hatályba. A kormány – mint utalt rá – ennek megfelelően hozott határozatot arról, hogy május 1-jétől a szóban forgó kelet-közép-európai országok állampolgárainak évente csak 2000 letelepedési engedélyt adnak ki. A diplomata szerint a svájci kormány arra számít, hogy az intézkedéssel a bevándorlók száma évente mintegy 4000-rel csökken.

A svájci nagykövet hangsúlyozta, hogy nem hirtelen elhatározott döntésről volt szó. Az intézkedés – mint az MTI-nek elmondta – belpolitikai megfontolásból, hosszú viták után született. Mühlethaler cáfolta, hogy az érintett országok diszkriminálásáról lenne szó, és ezzel összefüggésben arra emlékeztetett: Svájc korábban hasonló bevándorlási korlátozást alkalmazott az úgynevezett régi tagállamokkal szemben is, ezek azonban már jó ideje hatályukat vesztették. Utalt arra is, hogy a május 1-jével életbe lépő, szűkített kontingens is csak korlátozott időre szól, az időtartamra vonatkozóan azonban részletet nem közölt.