Változatlanul jól érzi magát az első magyar műhold, a Masat-1 – tájékoztatta Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője hétfőn az MTI-t.
A BME által készített kisméretű, egy kilogramm tömegű, kocka alakú pikoszatellit az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából. Pályára állását követően saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjt, de a fedélzeten félaktív mágneses stabilizáló rendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.
„Olyan szerencsés a pályája, hogy hosszú időn át, naponta körülbelül 1 óra 20 percen át láthatjuk Magyarországról. Ez messze kedvezőbb, mintha az eredeti tervek szerint indiai vagy orosz hordozórakétával állították volna pályára” – hangsúlyozta Gschwindt András, hozzátéve, hogy ily módon egyrészt a tervezettnél sokkal több adatot tud közvetlenül gyűjteni a BME csapata, másrészt – ha bármi gond adódna – hosszú időtartományban tudják befolyásolni a műholdat.
„Nagyon jó a kapcsolat, a Masat-1 az első vezérlőjelre +ugrik+” – fogalmazott a BME docense, aki azt is elmondta, hogy immár százhúsz felett van a magyar műholdat megfigyelő külföldi rádióamatőrök száma. Legutóbb bolíviai megfigyelők csatlakoztak, rövidesen pedig Kubából várnak beszámolókat. „Változatlanul igen sok adatot kapunk, ami nagyon örvendetes, hiszen ezekből tudjuk követni, hogy mi történik a műholddal, amikor nem Magyarország felett tartózkodik.
Az adatokat majd később dolgozzuk fel, jelenleg megfigyeljük a műholdat” – jegyezte meg Gschwindt András.
Mint kifejtette, már több érdekes változás is bekövetkezett. A napelemmel működő Masat-1 a 102 perces pályájából immár 30 percet halad a Föld árnyékában, és március 15-ig egyre hosszabb időt tölt majd sötétben. Ennek megfelelően elsősorban az átlaghőmérsékletet, valamint a legnagyobb tömeget képviselő akkumulátor hőmérsékletét figyelik. A műhold pályára állásakor az akkumulátor hőmérséklete 25-27 Celsius-fok körül volt, jelenleg pedig 5-6 fok.
„Most volt az első alkalom, hogy kissé csökkent az akkumulátor feszültsége, mivel energiája egy részét fűtésére használja. Ez nem jelent semmit, olyan jelentéktelen a csökkenés, amelyet pályája napos részén pótol. Tervezési szempontból nem engedjük 5 Celsius-fok alá a lehűlésre érzékeny akkumulátor hőmérsékletét. Hőérzékelővel láttuk el, így amikor 5 fok alá hűlne, elindítja a fűtést. Összesen egy olyan beszámolót láttam, amely Jakutföldről érkezett, és 4 fokos hőmérsékletet regisztrált. A következő pályán azonban már 7 fokra ment fel az akkumulátor hőmérséklete, tehát elindult a fűtés. Akkor lenne kritikus a dolog, hogyha az akkumulátor hőmérséklete a nulla fokot közelítene meg” – magyarázta a szakember.
Lassult a műhold pörgése a kiválóan működő passzív stabilizáló rendszernek köszönhetően.
„Nagyjából beállt a Föld mágneses terébe. A lassulás előnyös a számunkra, ugyanakkor az is fontos, hogy ne szűnjön meg teljesen. Amennyiben megszűnne a pörgés, a Nap a műholdnak csak az egyik oldalát világítaná meg, amely túlhevülne” – fogalmazott a tudós, hozzátéve: még nem lehet tudni, hogy sok előzetes vizsgálat után a csapat mikor aktivizálja a stabilizáló rendszert.
„A rendszerrel megkíséreljük úgy beállítani a műholdat, hogy számunkra kedvező helyzetbe álljon be, és kedvezően pörögjön. Ez az egyik fő kísérlet, amelyet a műholddal elterveztünk” – fedte fel.
