Nagyon kevesen használják és nagyon sokba kerül. Így summázhatnánk a több mint két év óta teljes hosszában üzemelő, Pest és Pécs között futó M6-os és M60-as autópályák eddigi időszakát. Míg egy átlagos magyar autópálya forgalmának harmada realizálódik itt napjában, évente annyit kell költeni e szakaszokra, mint amennyi az összes eladott hazai sztrádamatricából összejön.
Mint ismert, két esztendeje tavasszal adták át a Pécs és Pest közötti sztrádaszakasz hiányzó részeit, azaz a Dunaújvárost Szekszárddal és a tolnai megyeszékhelyet városunkkal összekötő szakaszokat. A kivitelezési munkálatokat az előző kormányzat az építő konzorciumokkal finanszíroztatta meg oly módon, hogy vállalta: harminc éven át koncessziós és rendelkezésre állási díjat fizet számukra. Az üzlet már akkor sem tűnt előnyösnek, de az azóta eltelt időszak adatai szerint nagyot bukik rajta az állam.
Mint azt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs osztályán megtudtuk ugyanis, az M6-ost Budapest és Bóly között harmadannyian használják, mint a hazai sztrádákat átlagosan, a pécsi bekötést jelentő M60-ast pedig csak ötödannyian. Magyarul: míg például egy M3-as sztrádán napjában 30-35 ezer jármű robog végig, addig az M6-oson jó esetben 10-12, az M60-ason 5-6 ezer.
A legfrissebb adatok 2011-ből vannak (10.920 jármű/nap), s azt mutatják, hogy növekedés helyett még csökkent is a forgalom 2010-hez (10.945 jármű/nap) képest. Annak ellenére történt mindez, hogy míg 2011-ben a teljes, addig 2010 első negyedévében csak a Dunaújvárosig futó szakasz volt készen. Az M60-as forgalma is csökkent: a Bóly és Pécs közötti részt a 2010-es csonka évben 5.854, a 2011-es teljes esztendőben már csak 5.151 jármű használta.
S hogy mennyire volt jó üzlet a sztráda, azt jól mutatja az a képlet, amit az Állami Számvevőszék számolt ki egy tavaly év végére elkészült jelentésében: e szerint az M6-os Dunaújváros-Szekszárd közötti szakasza havonta átlagosan 15,6 millió forintjába kerül az államnak kilométerenként, míg a Szekszárd-Bóly-Pécs közötti szakasza 22,3 millióba. Azaz összesen 33,6 milliárd forintba kerülnek évente a 2010-ben átadott szakaszok.
A számtannak azonban még nincs vége, hiszen érdemes megnézni, mennyi folyik be egy évben a magyar állam számára az autópálya-díjakból: 2010-ben 42 milliárd, 2011-ben 45 milliárd forintnyi bevétel keletkezett. Ha az M6-os kiadásaihoz hozzávesszük a 2006-ban és 2008-ban átadott szakaszok (Érd-Dunaújváros, M0-Érd) évi 16 milliárdos koncessziós és fenntartási kiadásait is, rögtön kiderül: az összes befolyó sztrádatarifa alig lesz elegendő idén az M6/M60 költségeinek fedezésére.
S talán már azt sem kell magyaráznunk, hogy ezek után a kormány miért volt kénytelen megemelni ez évtől az úthasználati díjat hét százalékkal, s miért szűnt meg a négynapos, kedvezményes árú matrica. A korábbi hiba korrekciója bár fájdalmasan érintette az autósokat, a számok azt mutatják, a bevétel így is növekedett.
Kevesebb matrica, több pénz
Érdekes összehasonlítást végezhetünk, ha az autópálya-díjakat is összesítő Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ honlapján teszünk látogatást. A kimutatásokból az derül ki, hogy míg tavaly az év első öt hónapjában a legolcsóbb, négynapos matrica eladásából 4,7 milliárd forint bevétele keletkezett az államnak, addig idén május végéig a ma legolcsóbb, tíznapos (egyébként dupla annyiba kerülő) vignettából 6,7 milliárd jött össze. Az állam tehát még úgy is jobban járt, hogy idén május végéig már csak 2,8 millió tikettet adott el a legolcsóbbak közül a tavalyi hasonló időszakban kibocsátott 3,6 milliós darabszámmal szemben.
