Mai, rohanó világunkban nem egyszerű stresszmentesen és egészségesen élni, ráadásul az éjszakai hét óra alvás sem mindenkinek adatik meg, pedig egy európai kutatás szerint legalább ennyire van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a szív- és érrendszeri zavarok kockázatának kialakulását.
A több alvás és a kevesebb stressz is elég a rizikófaktor mérsékléséhez, azonban aki rendszeresen mozog, egészségesen étkezik, kevés alkoholt fogyaszt és a dohányzást is abbahagyja, 83 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri zavarok kockázatának kialakulását.
Prof. dr. Szabados Sándor, a PTE Szívgyógyászati Klinika intézetigazgatója elmondta, hogy már egy kellemes, kikapcsoló délutáni szunyókálás is jó hatással van a szívre és az érrendszerre.
A negatív összefüggések gyakorlatilag adottak. Aki sokat stresszel és állandóan túlórázik a munkahelyén, az keveset alszik, aminek következtében a szívinfarktus kialakulására is nagyobb az esélye. Dr. Szabados Sándor úgy fogalmazott, hogy a rossz alvás tekintetében meg kell keresni, nincs-e mögötte stressz.
Az egyik európai orvosi szaklapban megjelent egy tanulmány, mely egy holland kutatócsoport megfigyelési eredményeiről szól. Közel 18 ezer 20 és 65 év közötti embernél vizsgálták a krónikus betegségek kialakulásainak esélyeit, több éven keresztül.
Mire a kutatás befejeződött, 129-en haltak meg és 607-en szenvedtek valamilyen szívbetegségtől, vagy estek át agyvérzésen. Viszont azoknál, akik követték a fent említett négy életmódtanácsot, 57 százalékkal volt alacsonyabb a szív- és érrendszeri zavarok kialakulásának kockázata, ráadásul 67 százalékkal csökkent annak a valószínűsége, hogy szívroham végezzen velük.
– Japánban például sokat túlóráznak az emberek és nagyon keveset alszanak, ennek kapcsán összefüggéseket mutattak ki az életmód és a szívbetegségek, valamint a szívinfarktus között – magyarázta dr. Szabados Sándor. – Azok a japánok, akik visszavettek a hajtásból, és emiatt kevesebbet is stresszeltek, egészségesebbé váltak.
Azt azonban érdemes észben tartani, hogy a szívinfarktus nincs tekintettel arra, hogy valaki éppen alszik, vagy nem, ugyanis álmában ugyanúgy elérheti az embert, mint amikor ébren van – figyelmeztet a szakember.
[…] Az életcélok rendszerének ez a védőhatása hosszú éveken át kitart – magyarázza Patrick Hill, aki nemrégiben jelentetett meg egy hosszú távú felmérésen alapuló tanulmányt. A felmérés – amelynek adatai Hill elemezte – 7100 amerikaira terjedt ki. A vizsgálat alanyai 20-75 év közöttiek voltak. Hill azt tapasztalta, hogy minden korosztályból azok haltak meg nagyobb arányban, akik a céljaikat tekintve alacsonyabb értékeket mutattak. És erre még a nyugdíjazás sem volt hatással, vagyis a napi célok felborulása nem jelentette azt, hogy az érintettek élete felborult volna. Akinek ugyanis sikerül a napi céljait a hosszú törekvéseihez igazítania – akár a nyugdíjazás miatt megváltozott körülményei ellenére is -, azoknak nagyobb az esélyük a hosszú életre. […]
A hosszú élet titka pofonegyszerű: nem Magyarországon kell leélni. Aki itt marad és nem viszi el az egészségtelen kaják miatt a szívroham vagy a bélrák, az előbb-utóbb vagy éhenhal vagy öngyilkos lesz. Annál, hogy magyarnak születik az ember csak egy nagyobb gáz van: ha elhisszük, hogy nem lehet kigyógyúlni ebből a rémes betegségből…
Ezt nem kell kutatni. Mindenki tudja, hogy a munkanélküliség, az állandó félelem a munkahely elvesztésétől, a kiszolgáltatottság, mind betegséget okoz. Csak amikor egy munkanélküli 3 hónap után nem kap 1 Ft-ot sem, vagy kap 30.000 Ft összeget, ami semmire sem elég, akkor írják már meg az orvosok, hogy ez betegséghez vezet, és ne azt mondják, ha valaki ilyen helyzetben van, ja, hát ez nem betegség, ettől még dolgozhat. Mikor már az utcára kerül, mert ahhoz nem kell hosszú idő, akkor meg észre se veszik, annyiba se nézik mint egy állatot, akit kiraknak, már sehol sem számít, megkérdőjelezik, hogy …