Ismét utcák nevei változhatnak meg, miután kiderült: névadóik hozzájárultak a kommunista elnyomórendszerek fenntartásához. Két író, egy népbiztos, az ismeretlen partizánlány, no meg egy kommunista kifejezés is ugorhat. Várják a pécsiek javaslatait is az új elnevezésekre.
A vonatkozó 2011-es törvény alapján készítette el a Magyar Tudományos Akadémia azt az állásfoglalást, ami alapján most öt pécsi utcát szeretne a város átkeresztelni. Az MTA szerint ugyanis a szóban forgó közterületek névadói – Alpári Gyula, Erdei Ferenc, Gorkij, az Ifjúmunkás és Zója – mind-mind olyan személyek, akik részt vettek a XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában. (Lásd keretes írásunkat – a szerk.).
Nagy Csaba, Pécs alpolgármestere szerint az állásfoglalás alapján nem használhatóak ezek a nevek, ezért öt utcának új névadókat keresnek.
A pécsi önkormányzat azonban nem önkényesen, saját kútfőből szeretné ezt megtenni, hanem mindebbe be kívánja vonni a város lakosságát is, megkérdezve a pécsieket arról, hogy kit, kiket, vagy éppen mit szeretnének szívesen látni az új pécsi várostérképen.
A javaslatokat várják postai levélben a 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. címre, vagy elektronikus úton a [email protected] e-mail címre 2013. augusztus 23-ig.
Nagy Csaba emlékeztetett rá: dédszüleink, nagyszüleink, szüleink régi adósságát törlesztik ezzel a lépéssel, amelynek első üteme tavaly már lezárult, hiszen többek között így változtatták Pákolitz Istvánra a Frankel Leó utcát, vagy a Károlyi Mihály utcát Málics Ottóra.
[frame]
Nemkívánatos személyek
Alpári Gyula 1882-ben született Dunaföldváron, 1944-ben halt meg. Baloldali szociáldemokrataként kezdte pályafutását, majd kommunista lett, és a Magyarországi Tanácsköztársaság helyettes külügyi népbiztosa, Kun Béla igazi harcostársa volt. A Tanácsköztársaság bukása után Csehszlovákiába emigrált.
Erdei Ferenc 1910-ben látta meg a napvilágot, 1971-ben halt meg. Több könyvet írt a hazai mezőgazdaságról, majd pedig komoly szerepe volt abban, hogy szétverjék a hagyományos mezőgazdaságot is, szövetkezetekbe kényszerítsék a parasztokat. Kommunistaként már 1943-ban a szocialista államberendezkedés mellett dolgozott. Ő hozta létre a rettegett ÁVH elődjének számító Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályát.
Gorkijról az MTA azt írja, hogy bár világirodalmi jelentőségű orosz-szovjet író, irodalomkritikus, publicista (1868–1936), ám azzal, hogy 1931-ben a Szovjet Írószövetség első elnöke, részt vesz a szovjet önkényuralmi rendszer fenntartásában, ezért nem javasolják közterületi elnevezésre.
Ifjúmunkás ugyan nem egy konkrét személy, de ezt is le kell cserélni. Ennek az az oka az akadémikusok szerint, hogy bár a kifejezést a második világháború előtt elsősorban a fiatal ipari munkások megnevezésére használták, később azonban közterek és közintézmények elnevezésében a kommunista diktatúra munkásosztály vezető szerepét deklarálta, a hivatalos ideológiának hatására terjedt el.
Zójáról aligha gondolják a mai fiatalok, hogy bizony ő is az egykori elnyomó rendszer fenntartásában segédkezett. Zója ugyanis egy állítólagos szovjet partizánlány, akinek fiatal életét a kommunista propaganda szerint a németek vették el, különösen kegyetlen módon. Ő így vált az ifjú kommunista példaképévé, ezért nem használható az elnevezés.
[/frame]
Az új utcanév javaslatokat mi is szívesen fogadjuk! Küldje be nekünk ötleteit az [email protected] email címre.
