Menő: a PTE ÁOK csetbottal a betegeknek, virtuális túrával a diákoknak segít

Az egyre elterjedtebb modern technológiákkal és új trendekkel az oktatásnak és az egészségügynek is lépést kell tartania. Ehhez járul hozzá két új fejlesztés, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán (PTE ÁOK) dolgoztak ki az idén. Mint a kari honlapon kiemelték, 2020 ugyan magával hozta a koronavírust, de „a kényszer sokszor az innováció katalizátora”. 

Lépjünk be virtuálisan az orvosi kar főépületébe, az aulába!

2020 folyamán több szoftverfejlesztéssel kapcsolatban is megkeresték a PTE 3D Központot, amely nagyon sok ponton kapcsolódik a pécsi orvoskarhoz. A járvány miatt aztán még nagyobb igény mutatkozott az online technológiák iránt, így jöhetett létre a POTE VR projekt.

Nemcsak izgalmas, hanem kifejezetten vágyott lehetőség volt ugyanis, hogy az orvosi kar főépületébe, az aulába virtuálisan be lehessen lépni. Azaz az egyetemi élet egyik fontos helyszínét otthonról el lehessen érni, és ott virtuálisan jelen lenni. Ez a leendő – vagy éppen a továbbtanulásuk helyszínét kiválasztani igyekvő – diákok számára egy első bepillantást enged a kampusz életébe, az orvosi kar hallgatóinak pedig később lehetőséget jelenthet akár online órák látogatására is. IDE KATTINTVA meg is nézhetjük, miről van szó.

Buli lett volna anno, középiskolás korodban virtuálisan grasszálni a kiválasztott oktatási intézmény folyosóin? Most már ez is lehetséges!

A virtuális barangolást lehetővé tevő csapat tagjai szerint a valós tereken kívül a még csak képzelet alapján megtervezett épületmodellek is bejárhatók ezzel a szoftverrel. Az elkészített aulamodellben lehetőség nyílik a kiállított fotók, videók megtekintésére, melyekhez szöveges tartalom és hanganyag is feltölthető. A szoftver adminisztrátori felületén készíthetők a virtuális galériák. Számítógépen belépve a galériába a felhasználó a játékokban a már jól megszokott „W, A, S, D” billentyűkkel, vagy a nyilak segítségével mozoghat, míg telefonon és VR-eszközökön keresztül úgy érezheti magát, mintha valóban az aulában lenne.

A fejlesztőcsapat technikai koordinálását és szoftveres fejlesztését vezető fejlesztőként dr. Bogár Péter végezte. A modellezés és az épületszkennelés Hillebrand Péter és Szőke András feladata volt, ami különös kihívások elé állította őket, a szoftverfejlesztési oldalt Péntek Attila és Bene Mátyás erősítették.

Lassan itt a jövő! Te mit kérdeznél dr. Csetbottól?

Egyrészt remek dolog a személyes konzultáció és a legtöbb esetben elengedhetetlen, hogy az orvos megvizsgálja a beteget, melyhez nyilván szintén szükség van mindkét szereplő jelenlétére. Másrészt viszont, nem lenne szuper, ha nem kellene elmennünk az orvosi rendelőig, de még csak telefonon sem lenne muszáj felhívni a túlterheltség miatt elérhetetlen doktort? Nos, ha valaki ez utóbbira esküszik, akkor remek hírünk van: itt a pécsi orvostudományi kar és az IBM által közösen fejlesztett, mesterséges intelligencia által működtetett csetbot!

Azért azt senki se gondolja, hogy a virtuális gyógyító képes 100 százalékban pótolni a hús-vér orvosokat, azonban a szakemberek bonyolult egészségügyi kérdéseket is megválaszolni képes változatot hoztak létre, mely a válaszadás során ráadásul alkalmazkodik a kérdező nyelvi stílusához és felkészültségi szintjéhez.

Emellett fontos kiemelni, hogy ez egy fejlesztés alatt álló eszköz, azaz betegek még egy ideig biztosan nem fordulhatnak hozzá. Ellenben egy kísérlet során a csetbot már sikeres vizsgát tudott tenni neuropszichológiából, ami mindenképpen biztató.

Az eszköz által feldolgozott spektrum egyébként az alapvető egészségügyi információk átadásától kezdve egészen addig terjedhet, hogy egy bonyolult műtéti eljárás során válaszoljon a beavatkozást végrehajtó orvos kérdéseire a konkrét lépésekkel kapcsolatban az adott szituáció függvényében, így ne kelljen félbehagyni a műtétet. Az oktatásban szintén hasznos lehet, ha nem is oktatóként, de egyfajta oktatósegédként a leadandó anyag összeszedésében és feldolgozásában.

A csetbot jelenleg a pécsi orvoskar Magatartástudományi Intézetében működik, és a fejlesztői, Feldmann Ádám és Hajdu Róbert szerint fontos cél, hogy minél szélesebb körben elérhető legyen a PTE hallgatói, oktatói számára a lehető legtöbb visszajelzés és az ezt követő finomhangolás érdekében. Mindez pedig újabb alkalmazási módokhoz vezethet el, hiszen a felhasználásnak csak az emberi tudásanyag végessége szabhat határt.

(x)

Forrás: Aok.pte.hu 

hirdetés
Uránia Mozi