A kicsi és a nagyok

Ahol két vagy több, korban egymáshoz közel álló, egynemű testvér után egy más nemű gyermek érkezik a családba, előfordulhat, hogy a rokonok elfeledkeznek róla, a „lányok” vagy a „fiúk” nem együtt, hanem külön-külön személyiségként kezelendők.

hirdetés

Abban, hogy a testvérek hogyan viszonyulnak újszülött családtagjukhoz, nagy szerepet játszik az édesanya viszonya gyermekeihez. Ahogyan Csökliné Tamás Márta gyermekpszichológus fogalmaz, minden esetben hangsúlyozni kell a gyermekek egyéni személyiségvonásait, hiszen a „nagyok” nem egy egységként kezelendők.

Minden testvér egyéniség

Csökliné Tamás Márta dr. Jane Nelsen születési sorrendről megfogalmazott gondolatait osztja. Szerinte minden születési pozíció egy szerepnek felel meg, hiszen egy család életében részt venni olyan, mint egy színpadon szerepelni.

– Egy családon belül nagyon különbözőek lehetnek a gyerekek ahhoz képest, hogy ugyanabban a környezetben nőnek fel, ugyanazokkal a szülőkkel. A gyerekek elsősorban a testvéreikhez mérik magukat. Például ha a testvér a „jó gyerek”, lehet a másik gyerek a „még jobb”, de választhat teljesen más szerepet is. A születési sorrendben ugyanolyan helyet betöltő gyerekek hasonló következtetéseket vonnak le arról, miként kell viselkedniük, hogy értékeljék őket.

Az elsőszülöttek gyakran úgy érzik, csak akkor értékelik őket, ha valamiben az elsők vagy a legjobbak. Ez sokféleképpen megnyilvánulhat részükről. Néhányan például szeretnek először végezni a leckéjükkel, még ha az hibás is, mások pedig azért lesznek mindig utoljára készen, mert a tökéletességre törekszenek. A fiatalabb testvér sütkérezik úgy az anya, mint a idősebb testvére szeretetében, a „mindent a kicsinek” életérzést élheti meg. Ebben a pozícióban a gyerekek arra a hibás következtetésre jutnak, hogy később is folytatniuk kell mások manipulálását, hogy fontosak maradjanak – fogalmaznak a szakemberek.

gyerekek

„Elsőszülött” testvérek

Ha a két testvér különböző nemű, akkor nagy a valószínűsége, hogy mindketten az elsőszülöttekre jellemző túlélési stratégiát választják. Ezt még erősíti, ha a családban a nemi szerepek élesen elhatárolódnak. Dr. Jane Nelsen szerint, ha két testvér között több mint négy év a korkülönbség, akkor kisebb hatással vannak egymásra, az elsőszülött vagy egyke stratégiák lehetnek jellemzőek rájuk.

Erősítsük a testvéreket!

Ahogyan feljebb említettük, az egyedüli más nemű testvérnek több „kiváltsága” lehet, mint azonos nemű, idősebb testvéreinek. Éppen ezért mindig meg kell erősíteni a „nagyok” önállóságát, autonómiáját. Ne egységként, hanem külön személyiségként kezeljük őket! Ha ajándékot választunk minden gyermeknek, a „nagyok” is jó, ha különböző játékokkal vagy eszközökkel lesznek gazdagabbak, a „kicsi” úgyis más, „fiús” vagy „lányos” dolgot fog kapni.

– Az egynemű testvéreknek a családba érkezett „egyszem” elleni rossz érzéseit az egyediség kihangsúlyozásával csökkenthetjük. Minden gyerek egyéniség, más-más jó tulajdonságokkal. Minden gyereknek szüksége van arra, hogy néha csak ő egyedül, testvérek nélkül élvezze szülei szeretetét. Kicsit, hacsak pár órára is, kiélvezze az egykeség napsütötte oldalát. Így érezheti, hogy ő különálló személyként fontos a szüleinek – mondja a szakember.

 

Hirdetés