A segítség négy lábon érkezik

Ha meghalljuk a segítőkutya kifejezést, elsőre a vakvezető kutyák jutnak eszünkbe, azonban számos olyan élethelyzet adódhat még, amikor egy jól képzett négylábú segíteni tud az embereknek. Ide tartoznak többek között a terápiás kutyák is, akik az időseknek és a betegeknek egyaránt jó szolgálatot tehetnek. Kiderítettünk pár érdekes információt a hű társak munkájáról.

hirdetés

A segítők típusai

A segítőkutyák közt megkülönböztetünk vakvezetőket, rohamjelzőket, mozgássérült-segítőket és terápiás kutyákat. Pécsett jelenleg a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület foglalkozik terápiás kutyák képzésével, hamarosan 12 új páros fog vizsgát tenni náluk. Ők főleg idősek, súlyos sérült betegek, autisták mellé szoktak kikerülni.

– Szinte hihetetlen, hogy a segítőkutyák milyen hatékonyan tudják motiválni például az idős, reményvesztett embereket életkedvük visszaszerzésében. Rengeteg megható történetet láttunk már – mesélte Farkas Tamás, a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület vezetője.

segítőkutya2

Hogy segítenek?

A rohamjelző kutyák a hirtelen rosszullétél járó betegségek (epilepszia vagy diabétesz) esetén a rosszullét előrejelzésével, illetve a roham alatt segítség hívásával tudnak segíteni a gazdájuknak. A terápiás kutyák alkalmazásakor a kutyának az emberre gyakorolt pszichológiai hatásait használják ki.

Amikor a Misina súlyos testi sérültek mellé visz ki kutyákat, akkor már nem elég jobb kedvre hangolni a segítségre szorulókat, hanem a mozgásukat is serkenteniük kell. Autista vagy épp viselkedészavaros gyerekek esetén képesek fejleszteni a mozgáskoordinációt és a kommunikációt.

– Hallássérültek számára nagyon fontos az ébresztés, de a kutya jelenléte önmagában is hasznos, hiszen biztonságérzetet ad nekik – mondta Mányik Richárd, a Neo Magyar Segítőkutya Egyesület oktatója. – Mozgássérültek segítése során képesek például tárgyakat felvenni vagy lekapcsolni a villanyt.

A vakvezető kutyáknak sincs térkép a fejükben, hanem a gazdának kell ismernie az úti célt és a pontos útvonalat, a kutya a tájékozódást és a balesetek elkerülését segíti.

vakvezető

A képzés

Kétféle képzés létezik, az egyik esetben először megtörténik a kutya betanítása, aztán a már “kész” állatok közül választhat magának az, aki úgy érzi, szüksége van egy segítő társra. A másik esetben először feltűnik a jövendőbeli gazda, aki mellé kiválasztanak egy kutyát és együtt zajlik kettejük oktatása.

– A gazdáknak mindenképpen szükségük van ismeretekre, a vizsgabizonyítványt is egy páros számára szokták kiállítani – magyarázta Mányik Richárd.

Farkas Tamás elmondta, hogy – bár Pécsen nem képeznek vakvezetőket – tudomása szerint amikor kiderül, hogy kihez fog kerülni a kutyus, akkor a párosnak szükséges valamennyi időt együtt töltenie, hogy megismerkedjenek, összeszokjanak.

A képzés nagyjából egy évig tart, de ez függ a kutyától és annak előképzettségétől is. 2012 óta törvény szabályozza a képzést, habilitációs kutyakiképző csak speciális végzettséggel lehet valaki. A szigorú szabályokat követő képzés és vizsga után a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület (MATESZE) ad igazolást, amit kétévente felül is vizsgálnak.

kutya

Fontos a személyiség

Általában labradorokat, golden retrievereket szokás segítőkutyának képezni, mert ők alapvetően nagyon emberbarát, jó természetű fajták, de a Misinánál egyébként pulival is dolgoznak jelenleg. Farkas Tamás szerint a legfontosabb tényező a kutya szocializációja, vérmérséklete, személyisége. Természetesen nem lehetnek agresszívak és jó kondiban kell lenniük, mert nagyon megterhelő számukra az állandó éberséget igénylő segítő feladat.

A kutyák alkalmasak leginkább ilyen “munkakörre”, hiszen ők alapvetően az ember társaiként léteznek, de van lovasterápia is, sőt akadtak már olyan esetek – külföldön -, amikor majom volt a terápiás állat.

kiskutya

“Külsősként” mit tegyünk?

Vagyis fontosabb, hogy mit ne tegyünk, ha valamilyen segítőkutyát látunk a gazdájával. Nem javasolt például etetni őket, hiszen ha rendszeresen kapnak az utca emberétől falatokat, akkor egy idő után várni fogják, kiszúrják azt, aki nyitott rá, hogy enni adjon nekik. Emiatt pedig elkalandoznak, nem tudnak a feladatukra koncentrálni. Mányik Richárd azt javasolja, hogy minden esetben kérdezzük meg a kutya gazdáját, megsimogathatjuk-e társát, ezzel biztosra mehetünk és senkit sem sértünk meg.