Az anyák napja különleges ünnep, de ezt igazán akkor tapasztaljuk meg, ha mi is édesanyákká válunk. Attól a pillanattól átértékelődnek a tetteink és eddigi tapasztalataink. Az ünnep alkalmából négy, a pécsiek számára jól ismert anyukát kértünk meg, mondják el nekünk, számukra mi volt a legfontosabb, amit az édesanyjuktól tanultak, illetve mi az a tudás, amit át szeretnének adni gyermekeiknek.
Közhelyesen hangzik, de az ember úgy neveli a gyermekeit, ahogy őt nevelték. Én a szüleim példáját szeretném követni, igazítva a világ alakulásához. Szeretném, hogy ugyanazt a szeretetet és bizalmat érezzék irányunkból a gyermekeink. Meg szeretném tanítani nekik, hogy érdeklődővé, nyitottakká váljanak és keressék a jót. Hogy ők is érezzék a biztos hátteret és bázist, de emellett szeretném megadni nekik azt a szabadságot és önzetlen szeretetet, amit én is kaptam. Szeretném, hogy legyenek álmaik és terveik, de tanulják meg, hogy dolgozni is kell. Meg szeretném tanítani nekik, hogy ne minden áron a cél elérése legyen a fontos, hanem az út, ami oda vezet. Szerintem akkor vehetik észre az igazi értékeket.
A legfontosabbnak így utólag a születésem óta körülvevő feltétlen szeretetet, elfogadást és bizalmat érzem. Nagyon korán egyenrangú félként kezeltek. Hittek bennem, és elhitették velem, hogy bármi sikerülhet, amit szeretnék. Piciként is határozottan éreztem, hogy felnéz rám, sőt tisztel az Édesanyám. Ez adta a legtöbbet. Hiszen később kiskamaszként, felnőttként én is hittem magamban. Értékesnek éreztem magam minden pillanatban. Magabiztosságot és rendíthetetlen optimizmust kaptam tehát ajándékba. Ezt szeretném leginkább továbbadni a gyermekeimnek. Minden más később is megtanulható.
Két életrevaló, eleven, vagány fiam van… Hunor 12 éves, Magor 6 éves múlt. A legfontosabb, amit szeretnénk nekik átadni: bízzanak magukban és merjenek a saját útjukon járni, bármi is lesz az! Találják meg az életben azt, amiben jók, ami boldoggá teszi őket és amivel másoknak is értéket tudnak adni, még akkor is, ha ehhez a nehezebb utat kell választani! Legyen a mindennapjaik része a zene, a színház, az olvasás, a sport… és párosítsák össze a zoknijaikat , mert akkor életük párjának is sokkal könnyebb lesz majd!
Szeretném, ha lenne belső késztetésük a világ és az életük jobbá tételére. Találják meg minden munkában a ritmust és az örömöt. Ha falakba ütköznek, ne a fal előtt szomorkodjanak, hanem keressenek másik utat, vagy kezdjék el bontani azt, ami előttük tornyosul. Élvezzék az életet tiszta tudattal, mindig megtalálva az apró örömöket és szépséget. Bármilyen szörnyű is egy adott élethelyzet, mindig van valaki, aki náluk sokkal rosszabb helyzetben van. Szeressék saját magukat!