Félelmetes szorongásaink vannak!

Félelmeink és szorongásaink a századokkal változnak, fóbiáink az életmódunkhoz igazodnak. Ma már nem rettegünk olyan dolgoktól, amelyektől nagyanyáink féltek, de előbukkantak újszerű fóbiák, amelyeket érdemes felismerni és idejében kezelni. Nem lepődik meg senki, ha azt mondjuk, hogy legtöbb félelmünk a digitális világgal kapcsolatos.

hirdetés

Sokkal több komoly fóbia létezik, mint amennyiről a szakembereknek tudomásuk van. A félelmekkel küzdő emberek érthető módon „nem dicsekszenek” betegségükkel, és az első lépéseket sem teszik meg, vagyis nem keresnek fel szakembert. A legtöbb esetben az tapasztalható, hogy a szükséges segítséget az érintettek közeli hozzátartozói, munkatársai kérnek, nem az adott személy.

Szorongás az, amikor nagyon erős félelemérzetünk van, de nem tudjuk, hogy mi ennek az oka. A fóbiáknál a betegek tudják, hogy mitől félnek, és a félelem tárgyát el is próbálják kerülni. Ettől úgy érzik, hogy az aktuális szorongás enyhül, ám minden elkerülési folyamat erősíti a félelmet. Ebben az értelemben igaz a mondás: „szembesüljünk félelmeinkkel!”. A függőségeknek szintén van tárgyuk, amely a fóbiával ellentétben nem az elkerülést, hanem a túlzott használatot jelenti.

félelem, szorongás, fear, bántalmazás,

Mobil lefedettség hiányától való félelem

A telefonjuk lemerülésétől, kapcsolatok létesítésének hiányától való rettegés igen gyakori a fiatalok körében, ezt szaknyelven nomofóbiának nevezik. Dr. Fekete Sándor, a PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója szerint leginkább fiatal diákok körében ismert ez a betegség. A mobil lefedettségének hiányától való félelem olyan szintű bizonytalanságot okoz, hogy a tinédzserek például hosszabb kirándulásokat mondanak le, és nem merészkednek olyan helyekre, ahol potenciálisan kisebb a térerő.

Számonkéréstől való félelem, vagyis az iskolafóbia

Nem új keletű azonban az iskolától való elemi rettegés, leggyakrabban természetesen fiatal gyerekeknél figyelhető meg. Az iskolafóbia mögött természetese rengeteg korábbi, traumatikus élmény állhat, például zaklatások, „bullying”, de kiválthatja a kiszolgáltatottságtól, egyedülléttől vagy számonkéréstől való félelem.

A modern agorafóbia, a plázáktól való félelem

A szociális rosszullét, vagyis agorafóbia sokféle arcát mutathatja. Kötődhet pánikfélelemhez is, vagyis ha a páciens azért nem hagyja el az otthonát, mert attól retteg, hogy rátör a pánik, és nem tud segítséget kérni. Az agorafóbiás emberek a nyílt terektől, boltoktól és a közlekedéstől is retteghetnek, vagyis minden olyan szituációtól, ahonnan körülményes elmenekülni vagy ahol nem számíthatnak segítségre.

online pornó függőség

A leggyakoribb probléma: internetfüggőség

Egy friss kutatás szerint az internetfüggőség az aktív internethasználók – serdülők és fiatal felnőttek – 5-15%-át érinti. Ez igen komoly arány, és bár maga az internet – szemben az alkohollal, dohányzással vagy kábítószerrel – nem okoz önmagában károsodást a szervezetben, de a függőség ténye számos lelki betegség forrása lehet. Extrém esetekben – elsősorban a távol-keleti országok gémerei (játékosai) – 24–48 órát is eltöltenek online: folyamatosan és étlen-szomjan. Ilyenkor akár az is előfordulhat, hogy a gémer belehalhat ebbe a fizikai helyzetbe. Nem beszélve arról, hogy a fiatal elhanyagolja a tanulást, munkáját, családját, környezetét és nem utolsósorban: önmagát.

Szex és pornófüggőség

A pécsi pszichoterapeuta szerint keveset beszélünk a pornófüggőségről, noha iskolázottságtól függetlenül bárkinél jelentkezhet.

– Volt egy páciensem, aki igen kreatív felnőtt férfi volt, a munkahelye azonban próbálta menteni, ugyanis a függősége olyannyira komollyá vált, hogy amint számítógép közelébe került, rögtön ilyen tartalmú oldalakat böngészett – mondta a szakember. Ezt csoportterápiákkal, rehabilitációs programokkal, esetleg gyógyszerekkel lehet féken tartani.