“Gügyögés” a babához: ártalmas?

Ha csecsemőt vagy kisbabát látnak, sokaknak automatikusan magasabbra szökik a hangszíne és elkezdenek „gügyögve” beszélni a kicsikhez. Ezt biztosan mindenki tapasztalta már, ezért megpróbáltunk utánajárni, hogy milyen hatással van mindez a picik fejlődésére. Hasznos-e a babának, vagy inkább rontja a nyelvi érzékét? Pécsi logopédus tanácsát kértük.

hirdetés

De lehet-e teljesen rossz az, ami ennyire a szülőkbe van kódolva? Hisz’ a dajkanyelv szinte reflexszerűen működésbe lép, ha babát látunk, és a megszokotthoz képest teljesen másképpen kezdünk el beszélni.

[box title=”Mi az a dajkanyelv?” box_color=”#ea8461″]

Nehéz pontosan meghatározni, de nagyjából úgy lehet összefoglalni, hogy ez a csecsemőhöz intézett sajátságos beszéd, amely magasabb frekvencián, dallamosabban szól, ikerített szótagokból (pl: zsizsi, papi, mami) és többnyire egyszerűsített szavakból áll.  A dajkanyelv pejoratív megfelelője a „gügyögés”.[/box]

Dajkanyelv, baba, gügyögés, nyelv, nyelvi fejlődés

A kutatók közt is megoszlik a vélemény, hogy a „gügyögés” jó vagy elvetendő-e. Bodnár Katalin pécsi logopédus szerint ha a dajkanyelvet használjuk, akkor tudnunk kell: a baba utánzással tanulja meg az anyanyelvet. Ha pontatlanul észleli a normális beszédet nem hallja, akkor szegényesebb lehet a beszéd észlelése, így ha értelmetlenül gügyögünk hozzá, az nem tesz jót a kicsi a beszédfejlődésének.

– Találkoztam olyan nagymamával, aki az unokájához hangcserével beszélt, tehát az „olyan szép kisgyerek vagy” helyett az „olyan sép kiszgyejek vagy” mondatot ismételgette. Ez tipikus esete a dajkanyelv negatív használatának – mondja Bodnár Katalin. Hozzáteszi, hogy abban az esetben érhetjük el a legjobb eredményeket a beszédfejlődésében, ha ajakmozgással, artikuláltan, szépen hangsúlyozva beszélünk a gyermekhez.

A dajkanyelv mégis jobban tetszik a babának

Egy amerikai kutató által elvégzett„beszélő cumi” kísérlet viszont azt támasztotta alá, hogy a babának jobban tetszik a dajkanyelv a normális beszédnél. A kísérlet során szenzorokat kötöttek a cumihoz, és azt mérték, hogy melyik fajta beszéd tetszik neki jobban, amit a cumizás szaporaságával lehet mérni. A teszt egyértelműen kimutatta, hogy amikor a kutatók dajkanyelvet hallgattattak a babákkal, a szopás gyorsabb lett, vagyis érdeklődőbb lett a baba. A kísérletben azt is kimutatták, hogy a beszélő nemétől, a baba anyanyelvétől függetlenül is inkább a dajkanyelvet preferálják a kicsik.

Baba

Persze ez önmagában nem jelentené azt, hogy a nyelvi fejlődés szempontjából is jót tesz neki a gügyögés.

Bodnár Katalin pécsi logopédus szerint semmi baj nincs a dallamos és ritmikus beszéddel, ha szépen és helyesen artikulálunk. Ha például felnőttként akarunk idegen nyelvet elsajátítani, akkor tudhatjuk: a lassabb és szépen szótagolt beszéd a legérthetőbb, így tudunk legjobban tanulni. A szakember szerint, a legfontosabb az, beszéljünk a gyerekhez minél többet, sőt a legjobb, ha minél változatosabb mondókákat kántálunk a kicsinek. Erről ITT írtunk bővebben.

A dajkanyelv tehát nem feltétlenül rossz, nyugodtan használjuk, de beszéljünk a csecsemőhöz sokat, minél dallamosabban; a dajkanyelvből kiszűrődő szeretet szintúgy jólesik a babának.