Gyógyító alkotás – művészetterápia Pécsen

A kötetlen, megfelelési kényszertől mentes alkotás folyamata révén az emberek legbelső érzelmei is felszínre kerülnek, amely már önmagában hatalmas javulást eredményezhet lelki sérült személyek esetén. Pécsett a Gyermekotthonban és a Brummogdában egyaránt lehetőségük van a gyerekeknek és akár felnőtteknek is arra, hogy ily módon kapjanak segítséget problémáik leküzdésében.

hirdetés

A művészetterápiáról

– A művészetterápia lényege az alkotás, ahol a káoszból rendet teremtünk, a beteg ember lelke ugyanis rendezetlen. Az álélés a másik kulcs: ha egy pszichoterápián újra át kell élni a negatív élményeket, az megrázó élmény lehet, ezzel szemben a művészetterápiában az alany szimbolikus formában fejezheti ki problémáit – ismertette Platthy István, a Pécsi Gyermekotthonban működő Csontváry Képzőművészeti Stúdió vezetője.

[box title=”Nem kell hozzá művésznek születni!” box_color=”#e79b5a”]Az ember nemcsak biológiai, lelki és társas, spirituális lény, hanem alkotó is. Mindenki képes művészetet létrehozni, nem csak a nagy művészek, a kiválasztottak. Ez emberi alapképesség, amit a népművészet bizonyít, ahol mindenki egyszerre befogadó és alkotó – vélekedik Platthy István[/box]

– Verbálisan sem tudja mindenki megfelelően kifejezni magát, illetve könnyebben tudunk valamit elhallgatni, elfojtani. A nonverbális, beszéd előtti világ felszínre hozatala során sokkal mélyebb rétegek fejeződnek ki.

Horváth Anita
Horváth Anita tizenévesen még ezeket rajzolta. A bal oldali kép címe: Bűn az élet, a jobb oldali: Ha fáj, fájjon még jobban

Hogyan hat?

– A művészetterápiában az alkotás síkján maradunk, maga az alkotás folyamata gyógyít. A rajz a projekciós felület, nem a terapeuta, ő csak katalizátora a folyamatnak – magyarázta István. Például, ha valakinek negatív érzelmei vannak édesanyja irányában, egy hagyományos terápián a pszichoterapeuta az anya szerepét tölti be, ő lesz a projekció alanya. A művészetterápiában ezzel szemben rajzol például egy boszorkányt, amire kivetíti érzelmeit.

[box title=”Kirajzolják magukból a bajt” box_color=”#f8d281″]Gyakori, hogy kamaszlányok önsebzéssel vezetik le a lelki gondjaikat: ha a lelke fáj, fájjon a teste is. Horváth Anita is vagdosta magát, amit az alkotás során le is rajzolt. A vér és a könny a lapra helyeződött át, majd szépen lassan kirajzolta magából, utána ugyanis más motívumok – csillagok – jelentek meg rajzain, a gyógyulás jeleként. Már 23 éves és régen túl van a tinédzserkori szorongásokon.[/box]
Csillagok útján
Anita később kirajzolta magából a korábbi problémáit. A kép címe: Csillagok útján

A rajzdiagnosztikával szemben nem előre megadott sémák alapján értelmeznek, hanem az alkotó szavait fogadják el megfelelő interpretációnak. Az alkotás folyamatát egy verbális kiegészítés segíti. Rajzsorozatokon az ún. dinamikus rajvizsgálattal megfigyelik, hogy a visszatérő motívumok milyen változásokon mentek keresztül.

[box title=”Népi hagyományok” box_color=”#ebd175″]Nemrégiben a Pécsi Értéktárba került a Pécsi Gyermekotthonban alkalmazott, népszokásokra épülő pedagógiai modell, amelyben eljátszanak bizonyos népszokásokat és rajzzal is kísérik őket. Nem nyilvános fellépéseket hoznak létre, hanem magunknak adják elő. A gyerekek így nem izgulnak, kötetlenebb a dolog, mintha színpadra szánt előadások lennének.[/box]

A macik is segítenek

Pécsen van még egy hely, ahol művészetterápiás tevékenység folyik: a Brummogdában plüssmacik közt is könnyíthetnek lelkükön kicsik és nagyok egyaránt Horváth Annamária játék- és művészetterapeuta segítségével. A műhelyben immár 10 éve készíthet macit bárki, aki betér a barátságos zugba.

Anna és a macik

Mi történik a Brummogdában?

Elsősorban rajzolnak a gyerekek, illetve textilmontázst és medvéket készítenek.

– A tervezésnél megrajzoljuk az arcot – ebből már sok minden kiviláglik, amit együtt szoktunk értelmezni, vagyis a készítő saját maga is reflektál az alkotásra. A mackók arckifejezése eltérő, ami sokat elárul: a szomorú kisgyerek szomorú macit csinál – meséli Annamária és hozzáteszi, a terápia során a mackók arca a gyerekek lelkivilágával párhuzamosan változik.

[box title=”Pécsi jellegzetesség” box_color=”#e3c136″]- Ilyen fajta művészetterápiás tevékenységet tudomásom szerint nemcsak az országban, de a világban sehol máshol nem alkalmaznak – mondta Horváth Annamária. – Itt a gyermek nem csak alkot, hanem megmelegszik, feloldódik, megbarátkozik a hellyel. Ellazul a közös teremtésben, bele tudja tenni a bajait a plüssmaciba – akár szó szerint is, például adott estben bátorságot tömhet bele.[/box]

Miért a plüssmackó?

Horváth Annamária elmondta, egyelőre még nincs tudományosan alátámasztva a medvés terápia, a módszer megírása valószínűleg az ő feladata lesz. Az is kérdés, hogy a medvék hogyan tudnak segíteni a lélek gondjain. Érdekesség, hogy Anna baráti társasága – orvosok, tanárok – tesztjelleggel azt a feladatot szokták adni a gyerekeknek, hogy rajzolják le családjukat úgy, mintha állatok lennének. Ilyenkor sokuknál azt ábrázolják medveként, akiben megbíznak, aki óvja őket: apa, nagymama, fiútestvér.

brummogda

Bárkinek jól jöhet a segítség

Platthy István fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a művészetterápia nem csak az otthonokban, a pszichiátriákban lehet hasznos, hanem akár az általános iskolákban is. Egyre több olyan gyermek van ugyanis, aki valamilyen családi-lelki problémával küzd, ezért nekik is szükségünk lenne ilyen tevékenységekre.