Lesz valaha több nő a magyar parlamentben?

A 2014-es országgyűlési választások során a 199 képviselői helyből mindössze 19 szék jutott nőknek, vagyis 10 százalék alatt van a magyar parlamentben a női reprezentáció, ami a legtöbb európai országhoz képest nagyon alacsony mutató. Utánajártunk, vajon miért nem jut több hang Magyarországon a nőknek és van-e rá esély, hogy a jövőben megnőjön a közéleti szerepük.

hirdetés

Az idő és a hagyományok

Magyarországon a nők – Nagy Britanniához és Ausztriához hasonlóan – 1918 óta szavazhatnak, míg például az USA egyes államaiban már 1867-ben szavazati jogot kaptak. Viszonylag későn kezdődött tehát az az időszak, amikor elterjedhettek volna a mechanizmusok, amelyek a nők számára a férfiakkal egyenlő közéleti szerepvállalást biztosíthattak volna – véli Tistyán László, pécsi szociológus. Persze ez még nem lehet mentség az alacsony női jelenlétre a parlamentben, hiszen a már említett briteknél 22,6%-os, az osztrákoknál pedig 32,2% a női képviselők aránya, míg nálunk 9,4%. A világ országait összegyűjtő listán ezzel a 123. helyen szerepel Magyarország, ami nem túl előkelő helyezés.

szili-katalin1
A pécsi Szili Katalin 2002 és 2009 között a magyar országgyűlés rendszerváltás utáni első és eddigi egyetlen női házelnöke volt

Valószínűbb, hogy a sok tekintetben nagyon is keleties beállítottságú férfi-női szerepekre vonatkozó hagyományok miatt alakult nálunk így a helyzet, ugyanis a politikai részvétel tágabb környezetben értelmezendő, mégpedig a férfiak és a nők közötti társadalmi különbségben. A nők munkája kevesebbet ér (ez pontosan meglátszik az eltérő fizetéseken), a lehetőségeik a férfiakhoz képest sokáig háttérbe szorultak – a közéleti hang tekintetében is – vélekedik a szociológus.

Dr. Horváth Csaba politológusként egyértelműen Magyarország politikai éretlenségével magyarázza a helyzetet. – Bár minden pártnak van női tagja, igazi vezető szerepet kevésbé kapnak. Nálunk elképzelhetetlen lenne, hogy egy Angela Merkelhez hasonlóan markáns hölgy hangot kapjon – mondta, hiszen sokszor inkább úgy tűnik, mintha a hölgyek csak “mutatóba”, mintegy díszként kerülnének fel a pártok listájára.

Mit hoz a jövő?

Mind a szociológus, mint a politológus szakértő úgy véli, a nők politikai részvételének növekedése nagyban függ attól, hogy a meghatározó politikai erők milyen irányt képviselnek. Horváth Csaba szerint például szorosabb EU kapcsolattal nőhet a nők száma, a keleti nyitással tovább csökkenhet. Az biztos, hogy 10 éves távlatokban kell gondolkodni a változás tekintetében, valamint a politikai és kulturális fejlődés is fontos lenne.

Elena Băsescu
A románok híres-hírhedt képviselőnője, Elena Băsescu, volt fotómodell, Traian Băsescu hivatalban levő román államfő legkisebb lánya

Addig, amíg minden kulturális előítéletünk azt az elképzelést erősíti bennünk, hogy a nőknek nincsen keresnivalója a parlamentben, addig nem is fogja érdekelni a nőket a politika. Ez annak is köszönhető, hogy az országgyűlés férfi tagjai sokszor igencsak lekezelő hangnemet engednek meg maguknak a nőkkel szemben. Tistyán szerint komoly szemléletváltásra lenne szükség és nem csak kampányszerűen, hanem szisztematikusan kellene az egyenlőtlenségeket megszüntetni.

  • Kikerics

    Kvóta igenis kell. A nők azért nem jutnak el a magyar országgyűlésig, mert a férfiak tudatosan kirekesztik őket. “Az asszony verve jó”, “a nő a konyhába való” – ezek a szexista szólamok még mindig érvényesek nálunk – pedig a nők jobban képzettek, mint a pasik. Amúgy a hazaii politikában nem az intelligens, hozzáértő emberek érvényesülnek, elég ránézni a parlamenti névsorra…

  • SobriJóska

    A társadalomban a nők aránya kb 50%. A nőknek ugyanannyi joga van politikai pártot alapítani, oda bekerülni, stb mint a férfiaknak. Valamiért mégsem történik így. Még a nők is férfiakra szavaznak. Miért? Talán mert nem is akar annyi nő politizálni.

    Női kvótát fel lehet állítani. Persze. Meg cigánykvótát, meg mindenféle kissebbségi kvótát mindenhová. De ha valaki nem jut oda valahova önerőből, vajon oda kell taszigálni? Ingyen húsnak híg a leve szokták mondani…

  • xyxyx

    Ezt a választókon kell “számon kérni”. Valami oka mégiscsak van, hogy nem a női jelöltek kapják a legtöbb voksot. Merthogy női jelöltek is vannak ugyanúgy…

    “Erőszakkal” előírni, hogy ha törik ha szakad, akkor is X % női kvóta az elvárás…Hmm…ez messze áll a demokráciától.

    Aztán majd jönnek a transzvesztiták, a biszexuálisak és még sorolhatnám a kvótaigényükkel…:-)))

  • Kertvárosi

    Nem csak Albániában! De Kínában 30% a nők aránya, és kötelező nőbizottság van!!

  • Hókuszpók

    Ez az igazi…több mint 80% jobb, vagy szélsőjobb gondolkozású férfi a parlamentben(tiszta Dánia, v Svédország!) Zseniális: Mennyi ötlet, mennyi féle komplex felfogás és megközelítés,rálátás…Gratulálok csak így tovább! Egy igazi nyugat-európai szemléletű államigazgatáshoz robogunk…:-) Ez kell neked Magyarország, ezt is kapod, de tudod mit….ezt is érdemled… 🙂

  • Péter

    Már bocs, de szexista sztereotípia, hogy a nők ne állnák meg a helyüket a politikában. Világszerte elég komoly országokat irányítanak (pl. Argentína, Brazília, Németország), nem is rosszul. Ahol jelentős közéleti szerepet jászanak, főleg a skandináv térségben, stabilabbak a társadalmi viszonyok és a nemek kb. egyarangúak, anélkül, hogy bármit elveszítenének önmagukból. Inkább a hazai viszonyok a gázak: több a diplomás nő mint férfi, mégsem jutnak el a felső vezetésig és kevesebbet is keresnek. A rossz tradíciók, passzív közélet és a gyenge oktatás mellett hozzájárul ehhez, hogy visszatérőben van a nőket lekezelő és kirekesztő ázsiai mentalitás. Férfiként szégyellem magam: még Albániában is több nő van a parlamentben mint nálunk. Ébresztő, ez így nem mehet tovább!

  • Másik Andrea

    Szerintem manapság a politika maradjon a férfiak “úri huncutsága”. Azok a nők, akik aktívan politizálnak, észrevétlenül elvesztik a nőiességüket, a bájukat, a finomságukat. A civil szféra inkább illik egy nőhöz. Ez nem a férfiak “sara”, ez evolúció……

  • Andrea

    A Fidesz-KDNP szisztematikusan szorítja ki a nőket a közéletből. Politikájuk minden eleme paternalista és hímsoviniszta: a nőket gyerekszülő gépnek vagy háztartási robotnak tekintik. Amíg ilyen szemléletű pártok alkotják a kormánytöbbséget, addig nem lesz változás.

  • civil

    Az őszi választásokon el lehet kezdeni javítani a statisztikán!!