Pécs, a nem pécsieknek is örök szerelem

Hol máshol láthatsz ilyen szépséget? MTI Fotó: Sóki Tamás

Három teljesen különböző lány más gyökerekkel, életvitellel, és érdeklődéssel, akiknek mégis van egy nagyon fontos közös vonásuk: első látásra beleszerettek Pécsbe. Megkértük őket, írják le nekünk, miért olvadtak el ennyire a várostól.

Lejla – 28 éves, Miskolcon született, jelenleg Budapesten él
Egy magamfajta alföldi lánynak csodás érzés volt megtapasztalni, milyen az, amikor a lábam előtt hever egy egész város…földrajzilag . A rózsaszín köd valahol a Tettye körül lephetett el, az ottani kilátással végleg eldőlt, többször is vissza fogok járni. Barátokkal kávéztunk a Király utcában, buliztunk a Zsolnay-negyedben, kulturálódtunk a Dzsámitól a Székesegyházig, és mindenhol azt szűrtük le, hogy igen, Pécset kedvesebb emberek lakják, mint Magyarországot átlagban.

hirdetés

Amit mindenképp feltennénk Pécs csodáinak listájára – ha volna ilyen, legyen ilyen – az Malomvölgy lenne. Jó időben ott sétálni, futni a tó körül nagyon természet közeli és lélekcsendesítő program. Pécset megismerni és megszeretni azért is volt különösen könnyű, mert helyi barátok vezettek körbe minket, sőt volt köztük tüke is, ami az elsők között megtanult pécsi szavaim egyike. Azóta is visszajárok minden évben és a környék felderítését is elkezdtem, amiről szintén tudnék mit regélni.

Lejla

Lisa – 26 éves, Berlinben született és jelenleg is ott él
Mikor először jártam Pécsen, nem igazán találtam érdekesnek. Minden nagyon picinek tűnt. Később azonban rájöttem, hogy van ennek jó része is. Végigsétálva az utcákon, ugyanazokkal az arcokkal találkozol, akik hamarosan az ismerőseid lesznek és így beszédbe is elegyedhettek. Könnyű új embereket megismerni, és nagyon kellemes a város hangulata. Sok külföldi él itt, és ez a keveredés jó tesz Pécsnek, mert számos új kezdeményezés születik. Másrészt nagyon jó az időjárás, szeretem, hogy minden zöld, látni a hegyeket. Sok jó barátot szereztem Pécsről, akikkel ma is tartom a kapcsolatot, és évente egyszer-kétszer meg is látogatom őket. A város elég gyorsan változik. Bármikor megyek, mindig találok valami újdonságot. Szintén kellemes meglepetésként ért, hogy mindenki megtalálja azt a platformot, ahol kibontakozhat. Ha például rajzolsz, biztos lesz majd egy kávézó, ahol a tulaj szervez egy kiállításmegnyitót neked és bemutatja a műveid. Ezzel esélyhez jutnak a kezdő művészek is. Nagyon szép, hogy tehetsz a városért. Lisa_kert
Anett – 29 éves, Debrecenben született, jelenleg Budapesten él
Egy Alföldön született lányt – aki mellesleg mindig is odavolt a hegyekért, de sajnos ez sosem adatott meg kicsiny kis lapos földrajzi régiójában – nem nehéz elcsábítania Pécs szemet gyönyörködtető domborzati adottsága. Imádtam, ahogyan a belvárosban sétálgatva messzire elláttam a hegyekig, hogy figyelnem kellett arra, a jégen megcsúszva nehogy a tér alján kössek ki – igen, mert itt van lent és fent.

Különösen szívet melengető volt, hogy a belvárost nem gyorséttermek sokasága lepi el, hanem megélnek a kisebb vállalkozások, hogy az emberek nyugodtak, kedvesek és nyitottak. Én még nem voltam korábban a Zsolnay-negyedhez hasonló helyen és azt sem gondoltam volna magamról, hogy érdekesnek találok egy porcelánkiállítást, de tényleg nagyon élvezetes volt. Már értem, miért lett Európa Kulturális Fővárosa Pécs: a templomok, a terek, az építészet… Ami pedig megkoronázta az egész látogatást, hogy pont egy olyan hétvégét sikerült kifognunk, amikor egyesen szakadt a hó, míg az országban máshol csak szállingózott. Az első gondolatom mi más lett volna, mint: én Pécsre akarok költözni! Azt hiszem ezzel mindent el is árultam. Hogy visszamegyek-e még Pécsre? Mindenképp!!!Anett_