9 C
Pécs
szerda, április 24, 2024
KezdőlapAbszolút NőMi van, ha fél a gyerek a kutyustól? Itt a megoldás!

Mi van, ha fél a gyerek a kutyustól? Itt a megoldás!

Ki ne imádna egy kiscicát vagy kiskutyát, esetleg bármilyen egyéb kisebb-nagyobb állatot? Elméletben szinte mindenki szereti őket. De mi történik akkor, ha egy kisgyerek valami miatt tart az új házi kedvenctől? Meg kell szabadulni tőle, vagy ráerőltetni a gyerekre a társaságot? Biztos, hogy nem. Pécsi szakembert kérdeztünk erről. 

Ha valaki saját maga szereti az állatokat, valószínűleg fontosnak tartja azt, hogy gyermekére is átragadjon ez a lelkesedés. Vannak viszont olyan szituációk, mikor ez nehezebb, mint hittük. Kontrohr-Bősze Noémi pécsi tanácsadó szakpszichológus szerint a félelemről általában negatív értelemben beszélünk, pedig az emberiség nélküle képtelen lett volna számos veszéllyel megküzdeni; ez az alapérzelem elengedhetetlen az életben maradáshoz.

Az állatoktól való félelem körülbelül 1-1,5 éves korban jelentkezhet, kialakulása, fennmaradása vagy megszűnése több tényezőtől függ. Meghatározó az anya jelenléte, a gyermek fejlettsége, az adott érzelmi állapot, a temperamentum, de számít az is, hogy milyen tapasztalatokat szerzett, mit látott a kicsi. Például ha a szülő maga is megijed egy – ártalmatlan – kutyától, akkor ez a gyermekben kialakíthatja a kutyusokkal szembeni általános félelmet, ami később más állatok esetében is megnyilvánulhat.

Nagy szerepe van a szülőknek a félelem kezelésében. A szakember szerint ne bagatellizáljuk el a gyermek szorongását, de ne is dramatizáljuk túl. Mutassunk együttérzést, de ne féljünk a gyerekkel együtt. Vegyük karba, vagy öleljük át, de ne az elkerülést támogassuk. Fokozatosan csökkenthetjük, kiolthatjuk a gyermek szorongását azzal is, hogyha többször veszélytelen körülmények között találkozunk az adott állattal. Ilyenkor fontos a fokozatosság. Előbb elég, ha csak biztonságosabb távolságból figyeli meg, a szülő pedig mellette magyarázza el, hogy éppen mit is csinál az állat. Később hagyjuk, hogy a gyermek a saját tempójában közelítsen a házi kedvenchez.

Ha már nagyobb a gyermek, akkor segítsük megfogalmazni, hogy mitől tart, és adjunk megnyugtató válaszokat számára. Fontos megtanítani arra is, hogy milyen állattal van dolgunk. El lehet mondani, hogy hogyan lehet őket helyesen megsimogatni. Ebben segítségünkre lehetnek a témához kapcsolódó mesekönyvek, állatos könyvek, mesék, életkoruknak megfelelő filmek.

A szülő is elmondhatja, hogy ő gyerekként mitől félt, melyik állatot nem kedvelte, és hogyan küzdött meg ezzel az érzéssel – ez azért segíthet, mert így azt gondolhatja a gyermek, hogy nincs egyedül, nem vele van a baj.

Hogy miért is fontos, hogy ne féljen az állatoktól? Sok helyzetben segítségünkre lehetnek, átsegíthetnek különböző váltásokon – így az óvoda- és iskolakezdésen –, az érzelmi viharokat képesek lecsendesíteni, hiszen endorfin – boldogsághormon – szabadul fel, ha kutyát simogatnak.

Nőhet a gyerek felelősségérzete is, ha maga is gazdája, gondozója lehet a házi kedvencnek, ha bevonjuk az állat gondozási tevékenységeibe; irányítása, vezetése pedig az önbizalmat is erősíti.

Azt, hogy múló félelemről vagy szorongássá fajuló komolyabb problémáról van-e szó, mindenképpen mérlegelni kell. A helyzet kezelése, végső kimenetele mindig függ a gyermek életkorától, attól, hogy mióta áll fenn, illetve milyen mértékű a szorongás. Súlyosabb esetekben szakember segítségét kell kérni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő