Eladó a menyasszony!

Az esküvő során számos szokással, hagyománnyal, szimbolikus tárggyal és játékkal találkozhatunk. Ezen tradíciók eredetének jártunk utána, és összegyűjtöttük a legnépszerűbb népi gyökerű magyar, egyben pécsi szokásokat.

hirdetés

Az egyházi szertartás

Természetesen a katolikus és a református hagyományok valamennyire eltérnek, a templomba való bevonulás ceremóniája azonban mindkét vallásnál jelen van. A násznép helyet foglal, majd a vőlegény – általában az édesanyjával – bevonul, őt követik a tanúk, végül a menyasszony lép be a templomba az édesapjával.

Peterdi Dániel esperes, a Pécs-Belvárosi Református Gyülekezet lelkésze elmondta, hogy a református szertartásnál a liturgiák óta szokás, hogy orgonaszóra vonul be a pár. Szintén református hagyomány az eskü szövegének elmondása. – Viszonylag új mozzanat, hogy a templomot a szertartás idejére díszbe öltöztetik – meséli a lelkész.

Esküvő 4

– A házasság szentség és felbonthatatlan kötelék, amit számos szimbólum erősíti meg a katolikusoknál – mondja Fülep Ágoston, a Pécsi Pálos Rend hitoktatója. Ezek a szimbólumok a keresztre tett eskü, a pár kezeinek stólával való átfonása és a pap asszonyra tett nászáldása. Jellegzetes katolikus elem továbbá a gyűrű felhúzása, teszi hozzá Ágoston testvér.

Kiegészítők babonája

Kőszegi Gábor, néprajzos muzeológus, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársa elmondta, hogy régebben több napos lakodalmat tartottak, amit számos szokás színesített. A hiedelem úgy tartja, hogy a szerencse érdekében a menyasszonynak az esküvő napján valami kéket, valami újat, valami régit és valami kölcsönvett dolgot kell viselnie – ennek eredete nem tisztázott.

A feltételezések szerint mindennek köze lehet ahhoz, hogy a kék a transzcendens színe több kultúrában is, az újnak és a réginek az együttese pedig a váltást – az asszonyi létet – szimbolizálja, míg a kölcsöntárgy a földi életünk rövidségére utalhat, arra, hogy az életet csak egy “kis időre”, kölcsön kaptuk.

A menyasszony elrablása

Régebben ezt a babonát nagyon komolyan vette a násznép. Úgy tartották, hogy ha a menyasszonyt sikerül az esküvő alatt elrabolni, akkor a vőlegény nem lesz méltó férj. A vőlegénynek és családjának – régebben – bort vagy pálinkát kellett adnia az arának és családjának cserébe a figyelmetlenségükért. Ma is előfordul, hogy az újdonsült férjnek, mert nem vigyázott párjára – a menyasszony távolléte alatt – büntetésként tréfás feladatokat kell megoldania.

Esküvő 3

Nászajándék

Bevett szokás, hogy a vendégek az esküvő előtt vagy a lagzi során megajándékozzák az ifjú párt. Szokás humoros házasságkezdő tárgyakkal, pénzzel meglepni az újdonsült házaspárt. Kőszegi Gábor hozzáteszi, hogy a népi hagyományban a nászajándék nem feltétlenül volt konkrét tárgy, lehetett akár később behajtható ígéret is. Volt rá példa, hogy a lakodalom egyes szakaszaiban átadott ajándékokat hangosan bejelentették, amit a pár hálálkodások közepette köszönt meg. Ez leginkább presztízskérdés volt, így a jelentős, gazdag ajándékokról a jelenlevők mindegyike értesülhetett.

Erdélyben ma is dívik ez a szokás – ott az egész násznép előtt felolvassák, ki mennyit áldozott az ifjú pár boldogságára.

Menyasszonytánc

Viszonylag újabb szokások szerint éjfélkor az újdonsült feleségnek le kell vennie a menyasszonyi ruháját és menyecskeruhára kell cserélnie. – Számos verziója van a táncnak, közös eleme, hogy a menyasszonnyal valamennyi férfi vendég táncol, a násznép pedig pénzzel jutalmazza ezt. Korábban a násznagyok vagy a vőfély, újabban a vőlegény gyűjti a pénzt kosárba vagy tányérba. Régebben a borravalót rostába gyűjtötték, ezért is nevezték rostatáncnak a játékot – avat be a muzeológus. A sort a vőlegény zárta, aki utolsóként táncolt a menyasszonnyal, majd elragadta a tánctérről, miközben a násznép bő gyermekáldást kívánt.

Eladó a menyasszony 1

Csók

Vicces tradíció, hogy a lagzi vacsorája alatt a vendégek – amikor csak kedvük tartja – megkocogtatják a poharukat, és hangosan csókot követelnek az ifjú pártól, nekik meg is kell tenniük ezt. Kőszegi Gábor hozzáteszi, a népi szokásokhoz tartozik, hogy a lakodalom vagy a lagzi során végig vicces feladatokat adnak a vőlegénynek és a menyasszonynak.

Álmenyasszony

A fentebb említett humoros feladványok egyik legrégebbi magyar példája a muzeológus szerint az “álmenyasszony”. Leginkább a kikéréskor vagy a menyasszonyvitel alkalmával tették próbára a vőlegényt. Ez utóbbi a menyasszony ünnepélyes kikérése a szülői házból. Általában egy férfi, de megesett, hogy egy kislány vagy idős asszony öltözött be menyasszonynak – a vőlegénynek pedig minél hamarabb észre kellett vennie, hogy az ara nem az övé. Ilyenkor találós kérdésekre kellett válaszolnia a vőlegény násznagyának. Ha jól válaszolt, kiadták a menyasszonyt, ellenkező esetben bizonyos mennyiségű bort vagy pálinkát kellett fizetnie. Álmenyasszony még a menyasszonytánc ideje alatt is elő szokott kerülni, mielőtt az “igazi” megjelenik.

[box title=”Egyéb szokások” box_color=”#85ace5″]Mára már számos külföldi gyökerű szokás gyűrűzött be a magyar kultúrába, ezek közül a legismertebbek a csokor és a harisnyakötő eldobása, a rizsszórás, menyasszonyi torta, konzervdobozok zörgése, só és kenyér, valamint az ara átemelése a küszöbön.[/box]