Pécsi szakemberek: várandósság alatt is ajánlott a koronavírus-oltás

Érthető módon a várandós nők fokozottan aggódnak saját és természetesen még meg nem született gyermekük egészségéért, ez nem újdonság. Azt viszont csak a tudomány legújabb áttöréseinek köszönhető, hogy a koronavírus ellen kismamák is kaphatnak védőoltást. Ez nyilván számukra sem, mint ahogy senkinek nem 100 százalékig kockázatmentes, azonban a pécsi szakemberek szerint jóval nagyobb veszélyt jelent a vakcinánál a megfertőződés. Hogy miért is? Cikkünkből kiderül. 

Előfordult Pécsett, hogy édesanyát közvetlenül a szülés után, a járvány miatt veszítettek el 

Mint azt dr. Kovács Kálmán, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója lapunknak elmondta, sajnos a pécsi kórházban is előfordult már a vírus miatti haláleset az oltatlan kismamák körében. Hozzátette, szerencsére

tapasztalataik alapján nem volt jellemző eddig, hogy a koronavírusos édesanya méhen keresztül átadta volna a betegséget a gyermekének is,

de ennek ellenére lehetséges a vertikális fertőzés.

Felhívta rá a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a babát tervező pároknak nem kell várniuk az oltás felvételével. Azt is elmondta, asszisztált reprodukciós eljárás esetében akár 72 órával a vakcina után is indulhat a folyamat – vélekedett.

– Ha valaki beoltatja magát és kiderül, hogy közben már terhes volt, akkor sem lesz a jelenlegi leírt tudásunk szerint semmilyen probléma. Szeretnénk, ha minél több kismama élne ezzel a lehetőséggel, mert bizonyított, hogy a koronavírusnak súlyos következményei lehetnek anya és gyermek szempontjából is, a vakcina várt kockázata jóval alacsonyabb. A méhen belüli vetélés és elhalás is gyakoribb fertőzötteknél.

Mi még nem láttunk olyat Pécsett, hogy egy anyának a koronavírus-oltás miatt lettek volna valamilyen szövődményei

– mondta el Kovács Kálmán.

Mint elhangzott, a pécsi klinikán nem különítik el egymástól az oltott és oltatlan nőket, de minden páciensen elvégeznek egy koronavírus-gyorstesztet, illetve a kismamákon PCR-tesztet is. Amíg ez utóbbinak az eredménye nem derül ki, addig egy speciális, úgynevezett intermedier kórterembe kerülnek a szülést követően. Innen pedig a fertőzöttek számára kialakított Covid-osztályra vagy a negatív teszteredménnyel rendelkezők közé helyezik el őket. Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy a klinikán – amennyiben komplikáció nélkül zajlott le a szülés – minden esetben biztosítják a szülők számára, hogy az első órákat gyermekükkel tölthessék. Ezután azonban látogatási tilalom lép érvénybe.

Érdemes még a szülés előtt kérni a védőoltást

Dr. Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője arról beszélt lapunknak, hogy több szempontból is fontos a kismamák oltása.

– A várandósság olyan speciális immunstátusz a kismama szervezetében, ami fokozhatja a megfertőződés esélyét és súlyosságát. Azt látjuk, hogy a terhesség második felében, főleg a harmadik trimeszter környékén sajnos

különösen fogékonyak lehetnek a leendő anyukák a koronavírusra, így súlyos szövődményeket is okozhat náluk, sőt, akár a magzat károsodásával is együtt járhat a betegség.

Az oltás tehát mindenképpen javasolt a várandósok számára, már csak azért is, mert a vakcina által az anya szervezetében termelődő antitestek a születendő gyereket is védik az első időszak alatt, hiszen az a placentán keresztül kapja a vért. Ily módon a csecsemő életének korai szakaszában az úgynevezett maternális antitestek védik őt is a fertőzéstől, ráadásul kimutatták, hogy kis mennyiségben az anyatejjel is felvehetők ezek, ami további védettséghez vezet. Úgy gondolom, nagyon fontos a kismamák oltása, talán még a nem várandósokénál is lényegesebb. Hiszen láttuk, hogy a 2009-es H1N1-járvány esetében is erősen érintettek voltak a terhes nők, pont a már említett speciális immunstátusz miatt – vélekedett Jakab Ferenc.

A szakember azt is hozzátette, hogy a kórházakban minden óvintézkedés ellenére el lehet kapni a vírust, ezért mindenképp érdemes még a szülés előtt felvenni a vakcinát. Nem biztos, hogy egy koronavírusos szülés vagy a hosszú távú szövődmények jót tennének, mikor az édesanyának szoptatnia kellene és ellátnia a gyermekét – emelte ki.

Tehát az anya oltást kap, a magzat pedig védetté válik? Hogyan?

Dr. Gombos Katalin, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Laboratóriumi Medicina Intézetének adjunktusa magyarázta el közérthetően, miért hatalmas a különbség oltott és oltatlan anya által világra hozott babák között.

– A várandósság alatt anatómiai, hormonális és immunológiai változások zajlanak, melyek lehetővé teszik, hogy az édesanya szervezete az első perctől kezdve tolerálja az embriót. Az immunrendszerünk alapvetően életünk első pillanatától fogva védekezik minden sejtfelszíni struktúráját tekintve idegen szerveződés ellen, vagyis legyen szó akár vírusról, baktériumról, egy- vagy többsejtű élőlényről, szervezetünk próbálja megsemmisíteni azt, több védővonal is épül erre a folyamatra. Mikor a szervezetünktől szintén idegen élőlény, a magzat fejlődik bennünk, testünknek tolerálnia kell azt, alkalmazkodni hozzá és elősegíteni a fejlődését. A várandós állapot sokrétű élettani változásra kényszeríti az anyát. Ezen változások miatt a kórokozókra is csökkent mértékben reagál, ami miatt az immunizáció nagyon lényeges a terhesség alatt és a szülés után is. Az anya, a fejlődő magzat és az újszülött szempontjából is fontos a védőoltás.

Ezzel csökkenthető a halálozás, a megbetegedés, az esetleges fejlődési rendellenesség kockázata mind a kismama, mind a gyermek esetében

– foglalta össze Gombos Katalin.

A szakember elmondta, a méhlepényen keresztüli transzportfolyamatok okán az anya védettsége a magzatra is érvényessé válik, hiszen a placentán átjut bizonyos mennyiségű ellenanyag. Sőt, születés után is élnek még az anyai antitestek az újszülött keringésében, gyakorlatilag közvetlenül a világrajövetel után ez az egyetlen védőbástyája a fertőző betegségekkel szemben. Úgyhogy nem mindegy, hogy valaki immunizált vagy védtelen a kockázatos kórokozókkal szemben – mondta.

Kérdésünkre azt is kifejtette, hogy egyelőre nincsen olyan vizsgálati eredmény, amely alapján megalapozottan kockázatosnak találnák a szakemberek a várandósok beoltását, amellett, hogy világszerte milliárdos nagyságrendű az oltottak száma, a kismamáké pedig milliós. Sőt, a szülészeti-nőgyógyászati szakmai kollégium már tavaly márciusban ajánlását adta, a tavaly novemberig lezajlott vizsgálatok alapján pedig a 2. és a 3. trimeszterben is teljes mértékben támogatott a vakcina felvétele.

– A várandósság alatt kockázatot jelentő vakcinatípus az élő kórokozót tartalmazó oltás, ilyet azonban a Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 kórokozó vonatkozásában nem fejlesztettek, a világon sehol sincs forgalomban ilyen típusú vakcina. Tudományosan
megalapozott félelemre a vakcinációval kapcsolatban nem ad okot egyik alkalmazott
védőoltás sem. Azt nem lehet kijelenteni, hogy semmilyen rizikót nem vállal, aki kéri az
injekciót, hiszen oltási reakció az egyéntől függően igen ritka esetben előfordulhat, de azt
tudni kell, hogy a megfertőződés sokkal nagyobb, igazolt fenyegetettséget jelent:

a méhlepényt és a fejlődő magzatot is károsíthatják a terhesség során fellépő vírusos megbetegedések, mint például a koronavírus vagy az influenza

– hangsúlyozta Gombos Katalin. Elárulta továbbá, hogy a vakcináció hatékonysága a terhességben is kimutathatóan, igazolhatóan ott van.

Kiemelt képünk illusztráció.