Pécsi felnőtteknek mesélnek, mert a mese nem csak a gyereknek szól

A népmesék az elmúlt 100-150 évben kerültek be a gyerekszobákba, régen a tűz körül meséltek felnőttek felnőtteknek, így próbáltak meg használható tudást továbbadni a nehéz élethelyzetekre, problémákra, konfliktusokra vonatkozóan. A Gombolyító Terápiás Műhely három pszichológusnője küldetésének érzi, hogy visszahozza a mesét a felnőttek világába.

A Metamorphoses meseterápiás módszertan kidolgozása dr. Boldizsár Ildikó mesekutató, író és meseterapeuta nevéhez fűződik. A módszer mindazok számára nyújt lehetőséget, akik életük bármely szakaszában krízishelyzetbe kerültek; ez jelenthet veszteséget, gyászt, magányt, párkapcsolati problémákat, bármilyen válsághelyzetet. A mesével való munka alaptétele, hogy „nincs olyan élethelyzet, amelynek ne lenne mesebeli párja”. A népmesei szövegek évszázados bölcsességet tartalmaznak, megmutatják, hogy a káoszból hogyan lehet újra rend, és hogy a rossz jóra fordítható.

Ez a viszonylag új keletű szemlélet a mesére felnőtt műfajként tekint elsősorban, hiszen a mesék az utóbbi 100-150 évben kerültek csak be a gyerekszobákba.

– Régen a mesék felnőtteknek, felnőtt élethelyzetekről és konfliktusokról szóltak, a tűz mellett hangzottak el, a mesemondók szerepe pedig igen jelentős volt: létfontosságú tudást adtak tovább a meséken keresztül az élet rendjéről, erkölcsről, boldogulásról – mondta Alföldi Linda pécsi pszichológus.

A Metamorphoses meseterápia pécsi nagykövete a Gombolyító Terápiás Műhely. Az együttműködést Alföldi Linda pszichológus, Holcsik Erzsébet klinikai szakpszichológus és Standovár Ágnes klinikai szakpszichológus hívta életre. Mindhárman meseterapeuták is, és hasonlóan gondolkodnak a mesékről és a pszichoterápiáról. Pszichológusi tevékenységük során ezért kezdtek el mesékkel dolgozni/meséket is használni.

– A meseterápiás tevékenységünknek fontos szerepét látjuk a betegségek megelőzésében és az egészségmegőrzésben  – mondja Standovár Ágnes klinikai szakpszichológus. A mesék rendszerint „megnyílnak” azoknak, akik bennük keresik a segítséget mindennapi életük nehézségeihez – folytatta –, mi pedig szeretnénk, ha a mesékben rejlő tudás, bölcsesség minél több emberhez, közösséghez jutna el.

A pécsi Auguszt Házban minden hónapban felnőtteknek szóló mese-esteket szervez a Gombolyító Terápiás Műhely. A nyitott mese-esteken a három szakember egyik célja, hogy az élőszavas mesehallgatás lehetőségét újra visszaadja a felnőtteknek, és az általuk választott történeten keresztül elmerülhessen a hallgatóság a mesei képek varázslatos világában.

A módszertan alkalmazásával rendszeresen hirdetnek tematikus önismereti csoportokat is, ahol az adott témához kapcsolódó meséket válogatják ki a terapeuták és a résztvevők ezek feldolgozásán keresztül új felismerésekhez juthatnak; a közös munka eredményként a mesei szöveg az adott problémához, élethelyzethez, életfordulóhoz, krízishez adhat útmutatást. Más esetekben a kliens hoz egy általa választott népmesét a közös munkára, melynek szereplőit, eseményeit, konfliktusait együtt vizsgálják meg és kapcsolják össze a saját életével, élethelyzetével.

A mesei képekben benne rejlik a megoldás: mit kell tennünk, hogy felborult egyensúlyunk újra helyreálljon, és elakadásunk helyét átvegye a fejlődés. A történetek szimbólumrendszerében mindenki egyéni megoldást talál saját élethelyzetére, problémáira, konfliktusaira – mondja Standovár Ágnes. A mese tovább él a hallgatókban és segíti őket egyéni fejlődési útjuk megtalálásában.

Hirdetés