Anyaként váltotta valóra álmát

Bende Kornélia neve sokaknak ismerős lehet, hiszen a Dúdolda zeneóvodával egyre több rendezvényen bukkan fel, ahol sok-sok kisgyermek és anyuka énekel, játszik együtt vele vidáman. A közgazdász végzettségű anyuka gyermekei születése után saját nappalijában kezdett zenélni és mostanra úgy érzi, megvalósította álmait.

hirdetés

– Hogy indult a Dúdolda?

– 2011-ben kezdődött a dolog: nyár volt, otthon voltam a gyerekeimmel, de minden közösségi esemény szünetelt, ezért áthívtam néhány gyerekes barátomat és elkezdtem nekik zenélni. Legközelebb ők is hoztak pár ismerőst, így három hét alatt kinőttük a nappalit (nevet). Ekkor már megvolt a Dúdolda név is, és elég gyorsan, szájhagyomány útján hírem kelt, nemsokára már a kozármislenyi művelődési házba kaptam meghívást, majd sorra érkeztek a pécsi felkérések is: gyerekműsorok, városi rendezvények, jótékonysági események és így tovább. Ma ott tartok, hogy heti 4-5 alkalommal, összesen nagyjából száz ember előtt tartok zeneovit és bár mostanra ebből élek, még mindig tiszta örömmel zenélek.

bende kornélia3

– Közgazdászból lettél gyerekzenész. Hogy fér meg a kettő együtt?

– Viszonylag keveset dolgoztam közgazdászként, inkább elmélettel foglalkoztam, kutattam, külföldön tanultam ösztöndíjjal, elkezdtem a phd-t is. Mindig is zenéltem egyébként, de csak hobbiszinten: már általános iskolában kórista voltam, édesapám is gitározott. Nemrég el kellett döntenem, hogy a zenélést folytatom vagy visszatérek a szakmámhoz. Ebben egy olvasmányélményem volt segítségemre, amiből azt tanultam, hogy ha az ember döntés előtt áll, akkor két tényezőt kell átgondolnia: örömet fog-e neki okozni és milyen hatással lesz a környezetére? Ha ezeket tekintjük, akkor nem volt kérdés, mit válasszak…

– Vannak már konkrét terveid is?

– A Dúdoldával szeretnék minél szélesebb körhöz eljutni, ami elsősorban Pécset és Baranyát jelenti, országos turnéra nem vállalkoznék, licenszet pedig nem szívesen hoznék létre, mert az elvenné a dolog varázsát. Sokan mondták már, hogy jó lenne egy CD vagy DVD, ezt én is szeretném, de még nem érzem, hogy olyan színvonalat tudnék így létrehozni, amivel elégedett lennék. Megfordult a fejemben, hogy elvégeznék egy művészetterápiás képzést is, mert ez nagyon érdekel, mióta rendszeresen járok a Dóri Házba.

Bende Kornélia Dúdolda

– Nagyon aktív vagy társadalmilag civilben is. Hogyan jut energiád ennyi mindenre?

– Egyszerűen rengeteg energiám van, nagyon ritkán vagyok fáradt. Ápolókat is szoktak kérdezni, hogyan tudnak pozitívak maradni például beteg gyerekek mellett. Ha valaki segíteni akar, akkor muszáj erősnek maradnia. Én nagyon optimista ember vagyok, nem szomorkodni megyek oda egy-egy helyre, hanem pozitív energiát viszek magammal.

– Anyukaként sikerült megvalósítanod magad. Ehhez mire volt szükség?

– Talán egy kis szerencsére és sok támogatásra a családom részéről, de főleg kreativitásra. Amikor a gyerekek megszülettek, más vált fontossá az életemben, elkezdtem a kreatív énemet erősíteni. Azt látom egyébként, hogy nagyon sok anyuka vág bele a gyereknevelés mellett olyasmibe, amire korábban nem volt ideje és vannak, akik idővel a hobbijukból meg is tudnak élni. A kreatív ipar mostanában egyébként is szárnyra kapott, ez jól látható olyan rendezvényeken is, mint például az ASzPIK. Rengeteg olyan pécsi nőt ismerek, akik gyermekvállalás után lettek igazán sikeresek valamiben – csak hogy két nevet említsek közülük: Gellén Nóra és Steiner Lídia.

Dúdolda

– Elgondolkodtál már rajta, miért szeretnek ennyire?

– Nem tudnám megmondani, mi a titkom (nevet), hiszen sokan csinálnak ilyesmit. Valószínűleg a személyiségem is fontos része a dolognak és az a tény is, hogy még egyszer se mentem el úgy fellépésre, hogy ne lett volna hozzá kedvem. Nagyon lelkes vagyok! Ez éltet, folyamatosan azon agyalok, mit újítsak, mit vigyek bele a foglalkozásokba, amiket minél színesebben akarok megcsinálni – népzene, komolyzene, gyerekdalok, versek egyaránt felbukkannak egy-egy Dúdoldán, amiből nincsen két egyforma. Szeretek gyerekek közt lenni és ők is szeretnek engem. Szívvel-lélekkel csinálom, rengeteg ötletem van, amiknek még a felét sem valósítottam meg…

bende kornélia4

[note note_color=”#ffaf66″]Három gyermek édesanyjaként Bende Kornélia így vall magáról honlapján: “Szakmám szerint közgazdász vagyok, ugyanakkor legnagyobb örömet az jelenti számomra, ha gyermekekkel foglalkozom, nekik zenélek, írok dalokat, verseket. A Dúdolda ZeneÓvoda foglalkozás létrehozásával egy nagy álmom vált valóra. A célom az, hogy a gyermekek megismerjék, megszeressék a zenét, a hangszereket, illetve az azokban rejlő lehetőségeket.”[/note]

  • Hannapanna

    Zenebarát, maximálisan egyetértek veled! Olvashattunk itt egy cikket Nelliről, arról, amit és ahogyan csinálja (személyes tapasztalatom, hogy remekül csinálja!!!) és akkor jön egy magát minden szinten fényező “PEDAGÓGUS” és semmiféle építő kritikával nem szolgál, mindössze megpróbálja lehúzni valaki más tevékenységét. Ráadásul háromszor el kellett olvasnom a hozzászólását, mert zavaros, néhol értelmetlen mondanivalója igen nehezen “jött át”…
    Én azt gondolom, hogy szomorú, hogy nem tudunk egymás sikereinek örülni… Bár Nellit ismerve kétlem, hogy bármilyen szinten zavarná a Kerekítő tevékenysége… Rengeteg picinek és a szüleiknek hoz vidámságot és örömöt a hétköznapokba és ez így van jól! 🙂 Ez a szájíz keserű, valljuk be, Mária és nem szép dolog…

  • Nagymama

    Jómagam pedagógus vagyok. Immár nagymama. A gyerekek több programot megnéztek, több foglalkozásra járnak. Szakmailag mondom, hogy a legtöbb esetben a foglalkozások (beleértve az önök által említettet) nem lép túl a Forrai Katalin: Ének az óvodában, vagy Ének bölcsődében alapműveken… (ami egyébként fantasztikus összefoglalása a korosztályhoz szóló élményanyagnak). Fantázianevek vannak, de hozzáadott érték nincs.
    Nelli több hangszeren játszik. Nem családi napközit vezet, nem óvodában dolgozik, hanem zenei foglalkozást vezet szülővel , nagyszülővel érkező gyermekeket, családokat szórakoztat, köt le igen magas színvonalon.
    Ha tehetem mindig én viszem az unokámat. Számomra is az az elszomorító (egyet értek zenebarát minden szavával), hogy egy ilyen cikk első hozzászólója az írást teljesen kiforgatva csak kritizálni tud. Ez mi úgy hívjuk irigység. Itt kellene alkalmazni a sokat emlegetett érzelmi intelligenciát, és nem papolni róla. Ezt üzenném Máriának is.

  • zenebarát

    Értem én, snoopy, a választás mégis a szülőé. És nem azzal van baj, hogy eltolódik egy vita valamerre, hanem hogy nem fér meg egymás mellett két hasonló dolog. Van tapasztalatom,igen, és nem fogom elárulni, melyik tetszett jobban, mert tudom, a másik mellett is szólnak érvek-ellenérvek, vélemények. Ismétlem, elmúlt már az a világ, amelyben valaki kívülről mondta meg a szülőnek, “szakmailag” mi nívósabb…ki, mi egyáltalán a szakma? …Mert nekem speciel egy önmagát harsányan reklámozó, tutibiztosként kinyilvánított valaki nem az.

  • Snoopy79
  • Snoopy79

    Nem tudom, van-e Zenebarát tapasztalatod mindkét vagy esetleg a város több hasonló jellegű foglalkozásával kapcsolatosan. Ellenkező esetben mindaz, amit ír, csak papolás.
    Az pedig, hogy a másik fél is megszólal, akinek szakirányú végzettsége és sok évtizedes pedagógiai tapasztalata van ebben a témában, nem hinném, hogy erőszakos megnyilvánulás lenne. Az oviban és bölcsiben is végzett óvónők és dadusok vannak, nem közgazdászok. Akik megfelelően tudnak reagálni a gyerekek jelzéseire, a megérzés nem minden. Cipész maradjon a kaptafánál vagy képezze magát szakirányban, a zene csak egy nyelv a sok közül. Lehet, hogy kellemes időtöltés, de itt a minőségi különbségről van szó. A Kerekítő egy országosan működő (sőt, már határon túl is), összefogott képzéssel a háttérben.

  • zenebarát

    “HA HAGYJA AZ ANYUKA A SZOCIALIZÁCIÓ MŰKÖDÉSÉT”- ez a mondat önmagában is megér egy misét…de kritikát nem tűrve, felháborodva, sok-sok nagybetűt és felkiáltójelet használva nem lehet fiatal szülőket megérinteni. Beszélhetünk érzelmi nevelésről, de egy fiatal anya története alatt a saját malmunkra hajtva a vizet kommentálni, nos, ez elég illetlen dolog. Az a világ már elmúlt, melyben a “nagy emberek” megmondják, melyik a színvonalas foglalkozás, és miért. Tessék meghagyni a választás szabadságát, tessék élvezni a foglalkozások sokszínűségét, ne tessék idegenkedni mindattól, ami bár hozzánk hasonló, mégiscsak rivális…Élesen kioktatva, papolva gyerekekhez sem lehet eljutni, nemhogy felelős szülőkhöz, akik hála Istennek, felismerik a zene adta csodálatos lehetőségeket, és meg is találják a kedvükre valót. Ha hagyják nekik…

  • zenebarát

    ” Ha hagyja az Anyuka az igazi szocializáció működését”-írja horesmaria, mely mondat már önmagában is megér egy misét….ebben a sok felkiáltójelet, nagybetűt használó, önigazoló és kritikát nem tűrő stílusban lehetetlen fiatal szülőket megérinteni. Lehet előadást tartani az érzelmi intelligenciáról, de ha valaki nem ismeri fel, hogy egy fiatal anya dícséretes foglalkozása alatt nem ildomos hozzászólni a saját malmunkra hajtva a vizet, -még akkor sem, ha minket illettek kritikával- akkor óriási bajok vannak. Lehet, hogy pedagógiai tanácsokra nincs igény, de pedagógiai példára igenis van, az pedig nem valósítható meg a nagyhangú kioktatás, éles rivalizálás módszerével.
    Anyaként nagyszerűnek tartom a foglalkozások értékességét, sokszínűségét…és a választási lehetőséget is. Az a világ már elmúlt, melyben a saját vitathatatlanságukat bizonygató szakemberek gyanúval, kételyekkel fogadtak mindent, ami újszerű, ami színesíti a palettát. Legalábbis remélem.

  • horesmaria

    Kedves Anyukák!Nem akarom szó nélkül hagyni a KEREKÍTŐ foglalkozásom “leszólását”:Van olyan kisgyerek,aki a környezet miatt az első pillanatban nem érzi jól magát,azonban -ha hagyja az Anyuka-az igazi szocializáció működését,amiről tanítok is a foglalkozás 2.részében/Pedagógia szakos tanárként,óvónőként,zenepedagógusként/-a végére megnyugodott volna!
    Én PEDAGÓGUS vagyok a szó igazi értelmében!Nem sikerhajhászó,igazi TANÍTÓ!S nem a pénz miatt csinálom!Nem bulit akarunk MI KEREKÍTŐSÖK!Az EU-s díjat nyert projektnek,-hála szakmai vezetőnknek-a magyar néphagyomány átörökítése kellemes zenei légkörrel a célja.Én annyival adok többet-szinte már egyedül az országban-,hogy a 2.részében pedagógiai szaktanácsadást is végzek,külön díjazás nélkül.Talán az előadásaim közül az érzelmi intelligencia fejlődése,és fejlesztése gyermek és felnőtt korban a legfontosabb.20 éve erre készülök az eddigi 33 év tapasztalata mellett.Erre-úgy tűnik-Pécsett nincs igény,tisztelet a kivételnek!A NAGY EMBEREK:mint Dr.VEKERDY TAMÁS is annak fontosságát hangsúlyozza,amit én tanítok néhány éve.
    Még egy fontos dolog,amit szeretnék megemlíteni!DÚDOLÓ néven előbb indítottam 2 helyen foglalkozást,mint Nelli.Barátnője hozzám járt egy ideig :a Dúdolómra.Nelli pedig volt
    az én Kerekítő foglalkozásomon.
    Ebből mindenki olyan következtetést von le,amit megengednek a gondolatai!
    Nem írtam volna ezt a véleményt,amennyiben nem találkoztam volna az én,sőt a KEREKÍTŐ KÖZÖSSÉGET érintő, lealacsonyító hozzászólással!Aki ért hozzá,az tudja miről beszélek:természetesen a SZAKMÁRÓL!
    További mosolygós szép napot kívánok!
    Dr.Harmatné Horesnyi Mária
    kerekítő foglalkozásvezető

  • Kornélia

    Köszönöm szépen a sok hozzászólást és biztatást. Ez a cikk nőkről, nőknek szól elsősorban. Tartalmaz egy jó adag biztatást, optimizmust és elismerést a nők, az édesanyák iránt.
    Bármivel is foglalkoztam, azt mindig igyekeztem a lehető legmagasabb színvonalon végezni. 6 éves korom óta zenélek. Temérdek dalt, dalszöveget, verset írtam (gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt). Tisztelem és szeretem a magyar néphagyományt, népdalokat, markánsan megjelennek a foglalkozások során. Emellett gyakran játszom 1-1 klasszikus gitár darabot, ill. alkalmanként idegen nyelvű gyermekdalokat is éneklünk. A kulcsszó az örömszerzés és a sokszínűség.

    Kedves Mária! Én tisztelem Önt, és elismerem a munkásságát. Vitathatatlan. Egyszer valóban találkoztunk, egy belvárosi baba-klub (azóta már bezárt) nyílt napján, ott a kisfiammal részt vettünk a foglalkozása egy részén. Sajnos a mondatok kuszasága miatt nem tudtam elolvasni a teljes hozzászólását. Biztos vagyok benne, hogy akik járnak Önhöz szeretik, és értékelik a munkáját. A legjobbakat kívánom Önnek.

    Anyaként pedig fantasztikusnak tartom, hogy ilyen sok, értékes program közül lehet választani. Mi is eljárunk a gyermekeimmel rendszeresen. Ez közös ügy nem pedig egymás elleni harc.

  • horesmaria

    Bocsánat az elküldött és összemosódott szövegért!Másolni szerettem volna egy SZAKEMBERNEK,közben telefonon megzavartak,s előbb klikkeltem!A legfontosabb:Pécsett ma a pedagógiai tanácsokra nincs igény!A néphagyomány értéke sem fontos,bizonyos réteget kivéve!

  • p.h.erika

    “legnagyobb örömet az jelenti számomra, ha gyermekekkel foglalkozom” valószínűleg ez hozott össze minket 🙂

  • horesmaria

    T nincs igény!!!Természetesen olyan téma,amelyet VEKERDY TAMÁS is olyannak tart,ami nélkülözhetetlen lenne az Iskolák tantervében is.
    Még egy fontos dolog,amit szeretnék megemlíteni!DÚDOLÓ néven előbb indítottam 2 helyen foglalkozást,mint Nelli.Barátnője hozzám járt egy ideig.Nelli pedig volt az én KerekítőKedves Anyukák!Nem akarom szó nélkül hagyni a KEREKÍTŐ foglalkozásom “leszólását”:Van olyan kisgyerek,aki a környezet miatt az első pillanatban nem érzi jól magát,azonban -ha hagyja az Anyuka-az igazi szocializáció működését,amiről tanítok is a foglalkozás 2.részében/Pedagógia szakos tanárként,óvónőként,zenepedagógusként/-a végére megnyugodott volna!
    Én PEDAGÓGUS vagyok a szó igazi értelmében!Nem sikerhajhászó,igazi TANÍTÓ!S nem a pénz miatt csinálom!Nem bulit akarunk MI KEREKÍTŐSÖK!Az EU-s díjat nyert projektnek,-hála szakmai vezetőnknek-a magyar néphagyomány átörökítése kellemes zenei légkörrel a célja.Én annyival adok többet-szinte már egyedül az országban-,hogy a 2.részében pedagógiai szaktanácsadást is végzek,külön díjazás nélkül.Talán az előadásaim közül az érzelmi intelligencia fejlődése,és fejlesztése gyermek és felnőtt korban a legfontosabb.20 éve erre készülök az eddigi 33 év tapasztalata mellett.ERRE ma PÉCSET foglalkozásomon a gyermekével.Ebből mindenki olyan következtetést von le,amit megengednek a gondolatai!

  • Kinga

    Nelli szakmailag és egyéb módon is segít, segített már sok embernek. Neki köszönhetjük pl., hogy mertünk váltani, és megfelelő hangszertanárhoz (nem írnék konkrétat) került a nagyobb lányunk. Mi kikapcsolódni, feltöltődni járunk a dúdoldákra 🙂 és nem utolsó sorban látványosan nőt kisebbik lányunk szókincse, sokszor emlegeti Nellit, a Dúdát 🙂 meg a Bíborkát, és örömmel megy. Nekünk ez a fontos.

  • Lilla26

    Szemelyes tapasztalataim alapjan Nelli es a Dudolda siman felveszik a versenyt az angol (mindenfele vegzettseggel, papirokkal stb rendelkezo)zenes, fejleszto babaklubok szinvonalaval. Termeszetesen mindenkinek mas all kozel a szivehez, mas jon be, es mindenkinek szive joga azt a foglalkozast valasztani amit a gyermeke szamara legmegfelelobbnek tart. En biztosan Dudoldaba viszem a lanyaimat ha hazalatogatunk. Gratulalok Nelli, csak igy tovabb!!!!!

  • Snoopy79

    Folytatnám: elismerem Kornélia munkáját és gratulálok neki. Nekem sokkal kedvesebb a kisebb közösség előtti mondókázás, főleg, ha ezt végzett óvoda pedagógus végzi, aki szakmai iránymutatással is tud szolgálni, ha szükséges és szakmai segítséget tud nyújtani. Nincs szerintem semmi baj azzal, hogy e éren is bővül a kínálat és mindenkinek szíve-joga eldönteni hova járnak feltöltődni a gyerkőccel.

  • Snoopy79

    Kedves Eddy!
    A vélemény nyilvánítás szerencsére szabad, így Ön nem szabhatja meg önkényesen, hogy miként kívánok kommentelni a cikkel kapcsolatban. Semmi sértőt nem írtam, ez egy vélemény. Természetesen a munkát elismerem és

  • pappnikos

    Gratulálok Nelli! Örülök, hogy ismerhetlek, a foglalkozásaid színvonalasak, érdekfeszítőek. Társadalmi szerepvállalásod példaértékű.

  • Bigibogi79

    Kislányommal 6 hónapos kora óta (most 2,5 éves) járunk Dúdoldába, és imádja. Érzi ő is, én is, hogy szívből jön, amit Nelli csinál. Ez magával ragadja az embereket. Nagyon köszönjük neki a sok szép élményt!

  • Hajnalina79

    Klassz vagy Nelly !!! Gratulálok!!!!

  • Tom

    A cikk nem arról szól melyik foglalkozás a jobb, nem vitaindító írás. Az én olvasatomban itt az a lényeg, hogy egyre több anyuka valósítja meg önmagát – igen magas színvonalon – a gyermekgondozás mellett. És ez fantasztikus. Nekünk szülőknek pedig az a jó minél többféle program közül lehet választani. Csak így tovább!

  • BB

    Snoopy79! Szerencse hogy sokfélék vagyunk. Az én gyermeket sírva hoztam el a Kerekítő foglalkozás felénél, Nellit imádja…

  • Regert Betti

    Sok foglalkozasra jarunk a kisfiammal..az egyik legszínvonalasabb..sokoldalu..a gyermekem abszolut kedvence♥♥♥Koszonom Nelli♥♥♥A varos tobb pontjan valogathatunk a helyszinek kozott..sot..nagyon sokszor ingyenes ♡♡♡

  • Seldon

    Eddy: A véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van. Semmi probléma nincs a Snoopy79 által leírtakkal. Nem kell vele egyetérteni, de nem is kell kritizálni a hangvételét. Ezt intézményvezetőként önnek is tudnia kell.

    Magam részéről nagyon tisztelem amit Nelly csinál, és fantasztikus látni azt az energiát amivel megjelenik nap mind nap. Sok erőt kívánok neki a folytatáshoz, és a további ötletek boldog megvalósítását!

  • Eddy

    Kedves Snoopy79!

    Annak ellenére, hogy sem önt, sem kedves és minden bizonnyal okos, ügyes, értelmes, kreatív gyermekét nem fogta meg a Dúdolda, bizton állíthatom, hogy itt Kozármislenyben, egy nagyobb rendezvényen legalább 100 gyermek gondolja ennek ellenkezőjét, szüleikkel együtt. És mivel volt szerencsém Nellivel együtt zenélni, azt is elmondhatom, hogy máshol is így gondolják. Pl. a Dóri Házban, ahol a gyerekek és a szüleik nem mondhatják magukat olyan szerencsésnek, hogy eljárjanak esetleg az ön által említett Kerekítő foglalkozására. Tartsa ezt tiszteletben, mielőtt hozzászólna negatív hangvételben ehhez a cikkhez!

  • Snoopy79

    A Kerekítő sokkal színvonalasabb foglalkozás számomra és a gyermekem számára is. Voltunk Dúdoldán is, de az közel sem kötötte le a kisfiamat és bevallom, nem is annyira fogott meg, összehasonlítva a kettő színvonalát.