Szent Márton, a lúd és az újbor

Közeledik november 11-e, Márton-nap, amikor mindenki libát eszik majd és borral öblögeti a torkát. Az éttermek teli vannak speciális ajánlatokkal, nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ki-ki jól belakmározhasson. Na de mi köze van a libának Szent Mártonhoz? Kőszeg Gábor néprajzos muzeológus, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársa kalauzol el minket a kérdés kapcsán.

hirdetés

Szent Márton, a legendás

A középkorban igen népszerű szent, Tours püspöke a források szerint a mai Szombathelyen, vagy környékén született 317 körül. Emlékét sokfelé helységnevek, neki szentelt templomok, kápolnák őrzik, képi ábrázolása sok helyről ismert. Baranyában is több helység viseli nevében: Alsószentmárton, Felsőszentmárton, Hegyszentmárton, Kisszentmárton. Magyarországon Szent István óta jelen van tisztelete, s egy legenda szerint az ország társpatrónusává is megtette volna Mártont. A középkori királyaink a székesfehérvári Szent Márton templomban tettek esküt és végezték el a jelképes négy égtáj felé mutatott kardvágást az ország védelmében.

szent márton wiki
A Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent Mártont ábrázoló ablaka (Forrás: Wikipedia)

Nevéhez több legenda is fűződik, közülük talán a legismertebb, mikor még fiatal korában a római seregben szolgált, egy hűvös téli napon egy földön fekvő meztelen, sánta koldusnak adta levágott fél kabátját. Ezután álmában megjelent neki Jézus és elmondta, hogy a koldus, akinek segített, valójában ő volt. Ez a történet ihlette egyik legelterjedtebb ábrázolását, mikor is lovon ülve a köpenyvágás közben a koldussal jelenítik meg. Ezt követően megvált a seregtől és aszketikus életet folytatva a vallás felé fordult.

De hogy jön ide a liba és a bor?

Az ábrázolások között gyakran feltűnik a lúd is, ami egy másik legendás történeten alapul. Eszerint, mikor püspöknek akarták választani, szerénységből ki akart térni ez elől, s a ludak óljába bújt el, azonban lelepleződött, mikor azok elkezdtek gágogni.

A Márton-nap a gazdasági év végét is jelentette ilyenkorra általában az újbor is kiforr, aznap szokták megkóstolni. A bornak Szent Márton a bírája, szokták mondani ezzel összefüggésben. A “Szent Márton nyavalyája” néven emlegetett részegség a túlzásba vitt újbor kóstolásra utal.

lúd

Márton-napi hiedelmek

Sokfelé szokásban volt az elfogyasztott liba Y-forma mellcsontjából jósolni a következő évi időjárásra. A csont, vagy a hús színe megmutatta, hogy milyen időre lehet számítani a következő évben.

Az Y-alakú csont eltörésekor pedig azt mondták, hogy aki előtte kívánt, annak teljesül a kívánsága, akihez a törés után a nagyobb rész került.

Baranyában azt tartották, hogy a következő évi márciusi idő a Márton napihoz lesz hasonlatos. Ha ködös volt, azt mondták: „eljött Márton szürke lovon”. Persze közeledő télre is voltak találgatások: „ha Márton napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárban áll”.

Ilyenkor nem volt szabad mosni, teregetni, libatojást elültetni, mert odasiet a „dög” és elpusztul a jószág. „Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik” – tartotta a mondás.

bor

Az utóbbi évek egyik “legtrendibb” ünnepe

A népszerűségének a forrása többek között a köré épített reklám és hasonló tevékenységeknek is köszönhető. Ebben a vendéglátósoknak, programszervezőknek, divatos tematikus utazós-wellness akcióknak ugyanúgy szerepe van, persze ha nem lenne rá kereslet, akkor nem működhetne ez sem. Mivel az emberek szeretik a hasukat, olyanból pedig nem nehéz divatot teremteni, ami alapvetően pozitív dolgokra épül: a libasültre és a jó borra. Az persze már más kérdés, hogy az egykor, a 4. században aszkéta életet élő szenthez mi köze van a boros-libás lakomázásnak, de az eredet gyakran feledésbe merül – vélekedik Kőszegi Gábor.

  • Józsi a hajléktalan

    Egyetek-igyatok, mulatozzatok emberek, amíg tudtok. Hamarosan ti is ott kukáztok velem a Tesco-parkolóban…