Vajon a korai fejlesztést igénylő kisgyermekek távoktatása hogy működik?

Korai fejlesztéssel – melyre Pécsett pár hónapos kortól egészen óvodás korig, esetenként tovább lehetőség nyílik – rengeteg fajta születési rendellenességgel élő, illetve eltérő fejlődésű gyermeknek tudnak segíteni a szakemberek: mozgás-, látás-, hallássérült, intellektuális képességzavaros, autista gyermekekkel is foglalkoznak többek között gyógypedagógusok és konduktorok. Lapunk a járványhelyzet alatt pécsi szakembert kérdezett arról, a speciális terápiát igénylő kicsiknél milyen formában oldható meg az online tanulás. 

hirdetés

Szakemberek szerint alapvetően minden gyermek fejleszthető, ha azt az egészségi állapota megengedi. Igen ám, de mi történik akkor, ha az adott konduktor vagy gyógypedagógus nem tud személyesen ott lenni egy-egy terápiás órán? A szülőknek gyakorlatilag kicsit át kell ilyenkor venni a szakember szerepét, ami nem mindig könnyű. Hogy mennyire nem azt, egy névtelenségét kérő, korai fejlesztéssel foglalkozó gyógypedagógus mondta el lapunknak.

Többféle lehetőség közül választhatnak a szülők Pécsett

Aszerint, hogy milyen technikai eszközök állnak rendelkezésre, mennyi időt tudnak munka és háztartás mellett a terápiára szánni, illetve mennyire gyakorlottak gyermekük fejlesztésében, a szülőknek különböző opciókat ajánlanak fel a gyógypedagógusok, tudtuk meg.

Az első, és talán legjobbnak tűnő megoldás, hogy a normális esetben intézményi keretek között megtartott órák idejében – de az időpontokat rugalmasan kezelik – online videóhívást folytatnak le a gyógypedagógussal, aki – az előzőleg felmért eszközkészletre alapozva – elmondja, megmutatja, hogy milyen feladatokat kellene aznap teljesíteni a picivel. Nem kell nagy dolgokra gondolni, otthoni játékokkal, saját kezűleg könnyen elkészíthető darabokkal dolgoznak ilyenkor a családok, miközben a szakember figyeli őket és tanácsokat ad.

Az általunk megkérdezett szakembernél egy-egy foglalkozások csupán egy gyermek vesz részt, csoportos órákról nem tudott részleteket elmondani.

Kevés olyan probléma van, melyen ne lehetne online is segíteni a szülő – gyermek – terapeuta egységében

Egy másik verzió, mikor a gyógypedagógus vagy konduktor választható időközönként kognitív- vagy mozgásfejlesztést célzó feladatsorokat küld az otthoni játékokból és eszközökből kiindulva, ezeket pedig a szülők önállóan teljesítik legjobb tudásuk szerint a gyerekekkel, fotózva vagy videóra felvéve magukat. A felvételeket küldik el végül a szakembernek, akik ezek alapján készítik el a következő feladatokat, valamint látják el tanácsokkal a családoknak.

Hozzátette, sok szülő nehezen viseli a járványhelyzetet és a bizonytalanságot, nekik próbálnak beszélgetéssel, sőt pszichológus bevonásával is segíteni. Esetükben nem csak a gyermek fejlesztése az elsődleges cél, hanem a családi egyensúly fenntartása is.

Hátrányai és előnyei is bőven vannak ennek az új, online rendszernek

– Alapesetben nagyjából egyébként is az a rendszer, hogy a porontyokat elhozzák a terápiákra, majd otthon gyakorolják az itt megtanult fejlesztési technikákat. Vagyis azoknak a szülőknek, akik egyébként is rendszeresen megtették ezt, nem is annyira furcsa az új helyzet. Sőt, megkockáztatom még jót is tesz a családoknak, hogy még jobban össze tudnak kapcsolódni; azoknak a gyerekeknek a fejlődése be is lendülhet, akikkel most még többet foglalkoznak a szüleik. Akik viszont nem tudnak részt venni a rendszeres fejlesztésben, azoknak lelassulhat most a fejlődése – mondta a gyógypedagógus. Hozzátette, aki igazán akarja, annak most is közel maximális szintű lehet a fejlesztés.

„Azt nagyon jónak tartom, hogy a szülők most jobban ráérezhetnek a technikákra, amiket egyébként mi gyakorolunk a gyerekekkel. Gondoltam rá, hogy ha visszaáll a régi rend, akkor is jobban bevonom majd a szülőket az óráimba”

– így a szakember.

Hozzátette, a szakemberek számára most nem könnyű, hogy fizikailag nem tudnak segíteni a szülőknek a foglalkozások alatt, csak szóban.

Sok türelemre és kitartásra van szükség minden szülő és gyermek részéről is

Előnyös a terapeuta szerint, hogy a távoktatás videóhívásos formáját választó családok esetében jobban belelátnak a gyerekek mindennapjaiba, otthoni környezetébe, kedvenc időtöltéseibe, vagyis kicsit jobban megismerik a körülményeket.

Nehézségnek számít a gyógypedagógus szerint, hogy a gyerekek nem feltétlenül maradnak ott a kamera előtt, esetleg a feladatok elvégzése helyett magukat nézik a képernyőn; és persze a határokat is jobban feszegetik, sokszor kevésbé együttműködőek szüleikkel, mint egy terapeuta előtt. Ezek mellett esetenként a motiválás és a figyelem megtartása is nehezebb az online térben, tette hozzá.

A szakemberek alapvető háztartási kellékekből összeeszkábálható játékok ötletével segítenek azoknak a családoknak, akik szerényebb körülmények között élnek: vécépapír gurigából, kupakból, fültisztító pálcikából, flakonokból is készülhetnek remek fejlesztő eszközök. Emellett digitális eszközök hiányában postai úton is hozzáférhetőek a fejlesztési tervek.

Mi van azokkal, akik most jelentkeznének korai fejlesztésre?

– Az új jelentkezőket is minél személyre szabottabb tanácsokkal látjuk el. Felajánljuk a kapcsolatfelvételt és az anamnézisük felvételét, tanácsokkal is ellátjuk őket; azonban persze nem tudjuk teljes mértékben megkezdeni a munkát, hiszen amellett, hogy a szakértői vizsgálatok is szünetelnek, egy mozgásfejlesztéshez például ki kell tapintani a gyerek izomzatát, látni kell a mozgását. A sokszor rossz felbontású videofelvétel alapján nem igazán lehet megfelelő képet alkotni, diagnosztizálni. Kognitív fejlesztés esetében szintúgy: nem biztos, hogy az adott felvétel készültekor éppen megmutatja a kicsi, hogy miket tud. Tudunk konkrét feladatokat és tippeket is adni, de jelenleg a tanácsadás az, amit mindenki számára biztosítani tudunk. Reméljük mihamarabb találkozhatunk, hogy a személyre szabott fejlesztést is minden új jelentkezővel meg tudjuk kezdeni, illetve folytatni tudjuk a már hozzánk járó gyerekeknél – fejtette ki a gyógypedagógus.

hirdetés

Hirdetés