A Nevkóból indult, ma már Gripenben hasítja az eget

Csanálosi Zsolt (3)

Bár szinte minden fiúgyerek vágya, hogy vadászgépek pilótája lehessen, ha felnő, a pécsi Csanálosi Zsolt csak egészen későn, az egyetem elvégzése után döntötte el, hogy a világ legmodernebb gépeit szeretné irányítani. Több éves kiképzése után ma már Gripenek fedélzetén ül, s hamarosan oktatni is fog Kanadában.

– Pécsről, a Nevkóból indultál a nemzetvédelmi egyetemre, de nem pilótának készültél…
– Had- és biztonságtechnikai mérnöknek készültem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem), s ahogy lépésről lépésre megismertem belülről a technikákat, egyre vonzóbb lett számomra a repülés is. Miután végeztem, elindultam a hosszas képzésen, Kanadában is képeztek. Már csak a svéd oktatás van hátra, hogy ne csak a második ülésben foglalhassak helyet a magyar Gripenekben. Előtte azonban még visszatérek az észak-amerikai országba oktatni három évre.

Csanálosi Zsolt (2)

– A közhiedelem szerint nem lehet pilóta az, aki szemüveget hord vagy tömött fogai vannak. Igaz ez?
– A látásnak valóban tökéletesnek kell lennie, ha az ember vadászrepülőt szeretne vezetni. Helikoptereknél ez viszont már nincsen így. A fogakkal kapcsolatban csak annyi az előírás, hogy rendben legyenek; nem okoz problémát, ha tömés van benne, legfeljebb az a gond, ha egymás mellett három hiányzik. Egy egyszerű tömés nem akadályozza a repülővezetést.

– Hogyan néz ki a pilóták napi munkája Kecskeméten?
– Szinte nincs olyan nap, hogy ne reüljön a meglévő tizennégy tagú flottából több Gripen is a magyar légtérben, hiszen elengedhetetlen a gyakorlatozás. A pilótáknak mindig harcra készen kell állniuk, ezért szigorú szabályozások vannak a légi gyakorlatoknál. Általában – minden egyszerű ember – heti negyven, havi 160 órát dolgoznak a pilóták és a kisegítő személyzet is. Vannak ugyanakkor 24 órás és éjszakai szolgálatok is.

Csanálosi1

– Jelenleg még csak a második ülésben foglalhatsz helyet a Gripenekben. Milyen terveid vannak?
– Hosszú távon azt szeretném, hogy magam vezethessem a repülőt – ugyanúgy, mint Lázár Csaba, egykori gimnáziumi osztálytársam, aki már Gripenen szolgál Kecskeméten. Most azonban úgy tűnik, lehetőséget kapok, hogy Kanadában oktathassam a vadászrepülő-tanoncokat három éven át. Ezt nem hagynám ki, így csak egy 2018-ban esedékes svéd képzés után kaphatok lehetőséget a sugárhajtású gép vezetésére.

– A család hogyan fogadta, amikor megtudták, hogy repülni fogsz?
– Meglepődtek, hiszen sem katona, sem pilóta nem volt a rokonságban. Ezzel együtt mindenben támogattak, s támogatnak most is.

DCIM100GOPRO

– Van feleséged, pár hete született kislányod. Velük mi lesz a kanadai oktatómunka alatt.
– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a feleségem éppen addig lesz otthon a babával, amíg külföldi munkám szól. Ők is jöhetnek velem, a légi támaszpont melletti katonavárosban lakunk majd együtt, így talán még több időt is tölthetek velük, mint egy átlagos apa. Hazajövetelünk után is hasonló lesz a helyzet, így bízom benne, hogy nem ér kár bennünket amiatt, mert pilóta vagyok.

– Melyek a legfontosabb céljaid?
– A magyar Gripenek részt vesznek a NATO-hadműveletekben is, például a Baltikumban is biztosíthatják a légteret. Örülnék, ha majd minél több ilyen éles bevetésen vehetnék részt.

– Félelem nincsen benned?
– Odafönt a képességeinkre és a gépre, s a földi bázis szakértelmére bízzuk magunkat. Ha minden rendben van, félelemnek nincsen helye, sőt: ajándék minden levegőben töltött perc.

[box title=”Erős a pécsi vonal” box_color=”#ca4a4a”]Lázár Csaba, aki Csanálosival együtt végezte az Apáczai Nevelési Központban a gimnáziumot, szintén pilótának állt. Ő már túl is van a svéd képzésen, azaz egyedül vezetheti a Gripeneket. Vele másfél esztendeje készítettünk interjút, amely megtalálható a PécsMa.hu-n.[/box]

hirdetés
Hirdetés