Ő az, aki a Szliven Éttermet tervezte

Munkái mellett mindennap elhaladunk, beleolvadtak a város képébe. De ha alaposabban szemügyre vesszük őket, látni lehet egyediségüket, más épületekkel össze nem hasonlítható jellegüket. Getto József, Ybl-díjas pécsi építész legendás alkotásokkal ajándékozta meg a várost.

hirdetés

Az idős építész keze munkáját olyan alkotások dicsérik, mint a Szliven étterem, az Illyés Gyula általános iskola vagy a Művészeti Gimnázium Pécsen. Negyven éve épült a Módszertani – ma Napsugár – Bölcsőde, a jubileum alkalmából emléktáblát helyeztek ki az épületre Getto József nevével ellátva. Ennek kapcsán beszélgettünk vele életéről, munkásságáról és arról, miként vélekedik a mai építészetről.

– Hogy indult a pályája? Mindig is építész szeretett volna lenni?

– Nem, tulajdonképpen édesapám volt az, aki erre a pályára terelt, de nem bántam, sőt, ebben leltem meg a hivatásomat. Az építőipari technikumok itt végeztem Pécsen, végül 1956-ban diplomáztam a műegyetemen.

– Akkor részese volt a forradalomnak is?

– Igen! A forradalom idején katonaként szolgáltam, jártam az utcákat. Harcokban viszont nem vettem részt. November negyediként úgy döntöttem, elindulok gyalog haza Pécsre. Így kerültem hát vissza.

– Hosszú évekig tanított az egyetemen. Milyen volt a katedra mögött állni?

– Nagyon szerettem tanítani, tanító típusúnak vélem magamat. Szerettem beszélni is, előadni. Van valaki, aki számára a legfőbb tanító lehettem: a saját fiam. Ő most szintén egyetemen oktat, tanszékvezető a Pécsi Tudományegyetemen és sok szép eredményt ért el építészként.

getto józsef, hl03
Kis nyári lakból kialakított házát is ő tervezte

– Számos pécsi munkája közül mit emelne ki, amire a legbüszkébb?

– Legkedvesebb munkámnak egyértelműen a postavölgyi templomot tartom, annak ellenére, hogy nem egy gigantikus épület. Sokszor hangoztattam, nekem sosem az épületeim mérete volt a fontos. A templom tervezése és építése közben éreztem a legjobban magamat, ez volt a legátfogóbb, legkomplexebb munkám.

postavölgyi templom
Pécs talán legkülönlegesebb temploma a postavölgyi

– Mit gondol a mai építészetről, a jelenlegi irányvonalakról?

– A mai építészeti irányvonalakkal úgy vagyok, mint az újságban a modellekkel: mindenki szép, mindenki egyforma, a mosolyok manipuláltak, photoshop nélkül már nincsen jó kép.

Egyszer egy tanárom így fogalmazott: „a modern építészet belső problémája az, hogy több eszközzel rendelkezik, mint amire szüksége van”. Ezt nagyon igaznak érzem. Ma már minden lehetséges, képesek vagyunk virtuális terek alkotására, szinte nem lehet újdonságokkal előrukkolni. Érdemes megnézni az épületeket egy katalógusban. Nagy változásnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a klasszikus értelemben vett építészet újra teret nyerjen.

Elég egy pillantást vetni Dubai-ra – káprázatos, trendi épületek, mögötte viszont elsikkad az, ami élővé, emberi munkává tenné az egész alkotást.

getto józsef, hl02
“Minden szép, minden egyforma, mintha egy katalógust lapozgatnánk”

Úgy vélem, mára az építészet kiüresedett, elszakadt a jellegétől, egy puszta látványvilág csupán. De hát én, megöregedve már csak szkeptikus lehetek a tendenciákkal kapcsolatosan.

– Milyen stílusban alkotott, hová tudná elhelyezni munkáit az építészet stílusjegyein belül?

– A második világháború után kezdett eluralkodni a modernizmus az építészetben. Jómagamat is modernista építésznek tartom. Munka közben, tervezés közben mindig szem előtt tartottam a majdani épület feladatát is – a lakóház lakásként, a templom templomként, az üzletház üzletházként funkcionáljon. Ez is egy olyan dolog, ami abszolút hiányzik a mai építészetből. Az épületeket napjainkban úgy építgetik át ahogy szeretnék, hogy bármilyen célra megfeleljen.

Getto József
Getto József 1932. augusztus 16-án született Lapáncsán. Miután diplomázott a műegyetemen, Pécsett a Baranyaterv (1957-70) és a Pécsiterv (1970-90) főépítésze volt. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, a Környezetvédelmi Bizottság tagja. A PTE műszaki karának tanára és a Dél-Dunántúli Építész Kamara elnökségi tagja.

Pécsi művei: Meteorológiai obszervatórium a Misina-tetőn (1959), Módszertani óvoda és bölcsőde (1972), Szliven étterem (1976), Illyés Gyula általános iskola (1978), postavölgyi római katolikus templom (1979), Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola (1978), Alkotmány úti lakóházak (1980), Hotel Kövestető (1982), Xavér-téri díszkút (1987), DÉDÁSZ Központ (1989).

Szigetváron és Marcaliban kórházat, Nagykanizsán általános iskolát és sportuszodát, Barcson lakóházakat tervezett.

1980-ban Ybl Miklós díjjal jutalmazták.