Amikor katonákat is mozgósítottak Pécsen a havazás miatt

forrás: Dunántúli Napló archívum

Ha már odakint nagyban esik a hó, érdemes egy kicsit nosztalgiázni is, hiszen közel napra pontosan 31 éve köszöntött Pécsre minden idők egyik legnagyobb havazása!

hirdetés

Majdnem napra pontosan 31 éve, 1987 január 12-én volt Magyarország egyik legnagyobb, legtöbbet emlegetett, legendásan káoszos havazása, mely lényegében maga alá temette és megbénította az országot, így pedig Pécset is. A pogányi meteorológiai állomáson reggel 7 órakor mínusz 9 fokot mértek, ugyanekkor a Misináról viszont mínusz 12 fokot jelentettek, és az előrejelzések szerint számítani lehetett arra, hogy a havazás egy-két napig nem múlik el.

Találó szalagcím a korabeli Dunántúli Naplóban (forrás: Dunántúli Napló archívum)

Késések, balesetek, készültség

Noha az országos helyzethez képest Baranyában viszonylag tűrhetőnek volt nevezhető a hószituáció, a korabeli pécsi sajtó arról is beszámolt, hogy január 11-én este lényegében óráról órára romlottak a helyi közlekedési viszonyok. Ezt kifejezetten jól bizonyítja, hogy a Budapestről Pécsre közlekedő postavonatok 4 és fél órás késéssel, a személyvonatok pedig minimum 2 órás késéssel értek célba. A mohácsi kompot ugyan próbálták fél óránként járatni, de az erős jeges szél miatt később le kellett állítani a hajózást. A Pannon Volán buszai viszont jól teljesítettek, mindössze 5-10 percet késtek. A városi és a megyei közutakon is okozott kisebb-nagyobb gubancot az este hullott közel 15 centis hó. A Dunántúli Napló január 12-ei számában a következőket írta:

„Nagyon lelassult a forgalom a közutakon, itt a legtöbb gondot az okozta a délelőtti órákban, hogy olyanok is előmerészkedtek kocsijaikkal, akik nem rendelkeznek kellő gyakorlattal. Pedig már a havazást megelőző napokon is voltak figyelmeztető jelzések. A reggeli órákban például Bikal belterületén történt súlyos baleset, aholis Both János iregszemcsei lakos csúszott a menetirány szerinti bal oldalra, nekiütközött egy szabályosan haladó vontatónak. A vezető és két utasa súlyosan sérült. Szilovics József görcsönyi lakos Turonyból Pécs felé hajtva csúszott meg, ugyancsak áttért a bal oldalra és Máté Gábor autójával ütközött. A vétlen kocsiban a vezető kisgyermeke sérült meg.”

Pécsett 11 ekés, illetve sószóró autó dolgozott, a dolgukat azonban megnehezítette, hogy a szél állandóan hordta a havat, így pedig egyetlen útszakaszt sem sikerült teljesen megtisztítani a hótól. A megyei Közúti Igazgatóság 46 saját, és 62 bérelt gépet vetett be, de ezekkel a gépekkel is csak estig sikerült eljutniuk valamennyi baranyai településre, mivel szinte az összes kisebb, alsórendű úton állt a forgalom, viszont legalább hótorlasz nem alakult ki.

Komoly torlódás volt a városban sokfelé (forrás: Dunántúli Napló archívum)

Késett a tej és a kenyér, sorban csúsztak el a pécsiek

A hatalmas hó miatt a pécsieknek kicsit többet kellett várniuk a tejre és a kenyérre:

„A Pécsi Tejüzemben egész nap gyűjtötték a tejet, több mint húsz településről, bár a gépkocsik több órás késéssel, de beérkeztek a telepre. A Pécsi Sütőipari Vállalat 1-es üzemében vasárnap délután 3 órakor kezdték a kovászolást, a megrendelés 220 mázsa kenyér. A szállítást hajnali két órakor kezdték, bár a gépkocsik jó műszaki állapotban vannak, várható a kisebb-nagyobb késés az üzletekben.”

A nagy hó ellenére a mentőknek meglepő módon nem sok dolga akadt, mindössze két rosszulléthez kellett kivonulniuk és két elcsúszásos balesethez, melyek csak könnyű zúzódásos sérülések voltak. Bár a mentőket nem sokszor riasztották, a Megyei Kórház baleseti sebészeti ügyeletén több sérültet láttak el, akik – ahogy írták – „a hó kárvallottjai” voltak. Három, utcán elcsúszott pécsi csuklótörést szenvedett, egy gyerekével szánkózó apuka pedig eltörte a lábszárcsontját, amikor a szánkóval belecsúszott egy fába. Szerencsére a kisgyereknek nem esett baja. Apropó szánkózás: a misinai sípálya az ítéletidőben természetesen megnyitott, és több mint százan éltek is a lehetőséggel!

A nagy pécsi havazás egyik áldozata, egy Wartburg (forrás: Dunántúli Napló archívum)

A káoszban egy aranyos történetre is sort került: a Rákóczi úton egy idős hölgy elcsúszott és elesett, de egy arra járó autós a mentők értesítése előtt kórházba vitte a nénit. Kevésbé kedves sztori az, hogy egy előrelátó tolvaj a havazás éjszakáján egy parkoló autóról lelopta a hóláncos kerekeket.

A hadsereg is besegített

Január 13-án sem volt jobb a helyzet, sőt. A fokozatosan romló útviszonyok javításán éjszaka országszerte ezer, a reggeli óráktól pedig ezerötszáz hóeltakarító gép dolgozott az utakon, melyek munkája lényegében az életmentésre, a hó fogságába rekedt járművek kiszabadítására korlátozódott. Kora délelőtt kiadták a figyelmeztetést: a Dunántúl teljes területén nem volt szabad útnak indulni autóval, hiszen a hóesés és a viharos szél nem csillapodott. A nap folyamán Baranyában 48 munkagép dolgozott az utakon folyamatosan, mivel a nagy szél és a mínusz 14 fokos hideg miatt érdesítő anyagot és sót nem tudtak kiszórni az utakra. Puskás Sándor, az egyik ekéskocsi vezetője a következőket mondta egy újságírónak:

“Négy órától dolgozom, megállás nélkül megyek az útvonalamon, de mire visszaérek oda, ahol már voltam, ismét behavazott út fogad. Persze ilyen szélben nem is csoda…”

A rendkívüli időjárási helyzetben a hadsereg és a határőrség is segítséget nyújtott, napközben a pécsváradi sütőüzemből például speciális katonai teherautók szállították ki a kenyeret a baranyai falvakba, de dolgoztak a tejipari vállalatnak is, éjjel pedig az orvosi ügyelet munkájában is részt vettek.

Hókotróból szinte nem lehetett eleget bevetni (forrás: Dunántúli Napló archívum)

Válságstábok alakulása és legális lógás a pécsi sulikból 

Pécsett a munka az embertelen időjárás ellenére jól haladt, a város valamennyi tömegközlekedési útja délelőtt már járható volt. A Pannon Volánnál viszont össze kellett hívni egy válságstábot, ugyanis január 13-ára már közel 40 járatuk maradt ki, és több mint 30 buszmentő kocsit kellett kiküldeni, hogy a hóban megakadt buszokat ki tudják húzni.

A havazás az újságíróknak is adott munkát (forrás: Dunántúli Napló archívum)

A Pécsi Városi Tanács január 13-án reggeltől egy „operatív koordinációs bizottságot” is létrehozott, melynek feladata az volt, hogy figyelemmel kísérje a városi helyzet alakulását, az esetlegesen felmerülő problémák megoldását azonnal segítse, ezzel minimálisra korlátozzák a vállalatoknál és intézményeknél a hóhelyzet által okozott fennakadásokat (a lakossági bejelentésekkel annyira már nem törődtek).

Az iskolákban amolyan fakultatív hószünet volt, ami azt jelentette, hogy aki be tudta vinni valahogy a gyerekét a suliba, az bevitte, már ha akarta. Aki viszont nem tudta iskolába szállítani gyerekét, azt nem számították hiányzásnak. Bizonyára sok iskolás élt a lehetőséggel, hiszen nem mindennap adódott ilyen alkalom Pécsett a legális lógásra.