Valószínűleg egy hívő számára kevesebb nagy élmény van, mint élőben találkozni a Szentatyával. A pécsiek közül még rengetegen vannak, akik részesülhettek ebben, amikor II. János Pál pápa 1991. augusztus 17-én a baranyai megyeszékhelyre látogatott. Már huszonhét év telt el azóta, de érdemes mindig újra visszaemlékezni az emlékezetes napra.

A pápa első ízben 1991. augusztus 16-tól 20-ig tartózkodott Magyarországon. Még 1988-ban hívta meg II. János Pál pápát Magyarországra Paskai László bíboros – a szocialista blokk államai közül másodikként, a pápa szülőhazája, Lengyelország után. Ha ugyan három évet késett is a látogatás, végül tető alá hozták.

A 2014-ben, azóta szentté avatott II. János Pál volt az első és máig egyetlen pápa, aki hazánkba látogatott. Mindezt két alkalommal is megtette, 1991 után 1996-ban is, igaz, akkor csak Győrben és Pannonhalmán celebrált szentmisét.

Huszonhét éve viszont Pécsen kívül érintette még Budapestet, ahol a Népstadionban a fiatalokhoz szólt, a fővárosi Bazilikákban a betegeket látogatta meg, több közéleti és kulturálisan kiemelkedő személlyel, a zsidó hitközségek delegációival találkozott. Esztergomot, Máriapócsot, ahol szabadtéri szentmiséket celebrált, illetve a Debreceni Református Nagytemplomban ökumenikus istentiszteletet is tartott a megbékélés jegyében.

Pécsre augusztus 17-én érkezett.

A pécsi látogatás

Pécsett a szentmisét a pécs-pogányi repülőtéren tartotta a szentatya, ahová a gépe augusztus 17-én, szombaton 9.35-kor érkezett meg. Előbb a város vezetőit és a hazai katolikus egyházi vezetőket köszöntötte, majd a pápamobillal körbejárt az összesereglett hívek között, akik mintegy hatvanötezren jelentek meg.

A pápamobil körbejárt a pécs-pogányi reptéren

Negyed tizenegykor kezdődött meg a szentmise, amit Szűz Máriáért, a Magyarok Nagyasszonyáért celebrált II. János Pál pápa.

A misét teljes egészében EZEN a linken lehet megtekinteni!

Mayer Mihály, a Pécsi Egyházmegye püspöke köszöntötte a pápát. Beszédében elmondta, a szentkorona annak idején egy jelkép volt Rómából ami a függetlenséget, megújulást jelentette. Most, hogy az ország újra lerázta magáról a rabigát (utalva ezzel a rendszerváltásra), nem egy jelkép érkezett Rómából, hanem maga a szentatya.

II. János Pál pápa a szentleckét és az evangéliumot három nyelven is felolvasta – magyar, német, horvát – majd az azt követő terjedelmes szentbeszédében először köszöntötte a megjelent híveket. Az evangéliumi szöveg értelmezésekor kitért a Magyarok Nagyasszonyának és a magyar népnek a szenvedése között. Az oszmán elnyomásra, majd a huszadik század második felének ateista „álkultúrájára” és életformájára. Anyanyelvükön köszöntötte a német, szlovén és horvát híveket is, majd kitért Pécs sokszínűségére, a számos, egymás mellett békességben élő nemzetiségekre.

Cserháti József volt megyéspüspök találkozása a pápával (forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

A pogányi reptérről a Tüzér utcai stadionba repült tovább, ahonnan limuzinnal utazott a Dómba, a püspökséghez. Egyébként kevesen tudják, hogy a Székesegyháznak a pápa a „basilica minor” rangot adományozta. Onnan, helikopterével utazott tovább.

A pápa kicsit délebbre, Eszéken is járt abban az évben

Nem feledjük a napot

2006 márciusának végén méltó emléket kapott a pápa pécsi látogatása: jelképesen a pogányi reptérre vezető – addig még névtelen – utat II. János Pál útjának keresztelték el. Az avatáson és a tábla megáldásán nem csak Mayer Mihály megyéspüspök, de Juliusz Janusz apostoli nuncius is jelen volt.

2011-ben pedig, a látogatás huszadik évfordulója alkalmából a pogányi reptér várójában egy emléktáblát helyeztek el és áldottak meg.

Egy egészen különleges pápa

Karol Józef Wojtyla 1920-ban született Wadowicében. 1978-ban választották pápává II. János Pál néven, 264-ik volt az egyházvezetők sorában, első, aki szláv nyelvterületen született. Hamar elkeresztelték „utazó pápának”, mivel huszonhét éves regnálása alatt száznégy alkalommal látogatott meg más országokat – ez nem volt jellemző elődeire.

2005-ben bekövetkezett halála után hívők egy csoportja rögtön szorgalmazni kezdte a szentté avatását. Ennek eredményeképpen, első lépcsőfokként 2011. május elsején XVI. Benedek pápa boldoggá, 2014. április 27-én pedig Ferenc pápa szentté avatta. A szentté avatás „feltétele” a csodatétel. Itt több megmagyarázhatatlan gyógyítás-gyógyulásra hivatkoztak, amit számos orvosi bizottság sem tudott megmagyarázni.