Prof. dr. Heidl Györgyöt, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (PTE BTK) egyetemi tanárát, az Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszék vezetőjét választották nemrég dékánnak, aki július 1-jén lépett hivatalba, és megbízatása 4 évre szól.
– Mik a céljai a kar új dékánjaként?
– Szeretnék egy szemléletváltást, amire nagyon nagy szükségünk van: a tanárközpontú szemlélet helyett hallgatóközpontúságot, mert a képzéseink elsődleges célja a hallgatók képességeinek és tudásának fejlesztése. Ez az úgynevezett bolognai folyamat célja, ebbe az irányba halad az európai felsőoktatás. A bölcsészet ráadásul alkalmas arra, hogy gyorsan reagáljon a munkaerő-piaci helyzetekre, hiszen olyan általános képességeket fejleszt, amelyekkel könnyebb lehet akár váltani is. Nem véletlen, hogy a hazánkban az álláskereső bölcsészek száma nagyon alacsony, csupán 3 százalék a legfrissebb statisztikák szerint. A BTK-s hallgatók idegennyelv-ismerete messze az átlag fölött van, ami szintén előny a munkavállalás szempontjából.
Mindemellett azt is szeretném, hogy a tanárok szabadságfoka nőjön, lehetőségük legyen alkotói szabadságra menni, kutatni, a túlzott adminisztráció helyett érdemi dolgokkal foglalkozni. Sok kimutatás szerint a PTE BTK tanárai minősítettségben, tudományos teljesítményben, elismertségben az élen járnak, a legjobb hazai felsőoktatási karok közé tartozunk, és szeretném, ha ez így is maradna. Figyelni kell a korfára is, lehetőséget kell adni a fiataloknak. Szeretném megőrizni az elődöm, Bereczkei Tamás professzor úr demokratikus szemléletét, aki mindig törekedett arra, hogy megossza a kar oktatóival és vezetőivel az információkat.
– Korábban is kipróbálta már magát vezető szerepben?
– Egy tanszék vezetése nyilván nagyon különbözik egy egész kar irányításától, hiszen ott sokkal kisebb közösségről van szó. A Pécsi Egyházmegyénél négy évig voltam a kommunikációért, kultúráért és tudományért felelős igazgató, ami nagyobb felelősséget és komoly tapasztalatot jelentett.
– Miért pont a filozófia vonzotta Önt?
– Mindig is érdekelt a filozófia, a művészet, az irodalom és a teológia. Mindenki filozofál, gondolkozik az élet értelmén, a világ keletkezésén, feltesz magának és másoknak olyan kérdéseket, amelyekre a válaszok nem egyszerűek, és a szaktudományos megismerhetőség határán túl vannak. A filozófiai műveltség segít megfogalmazni ezeket a kérdéseket, segít módszeresen végiggondolni a lehetséges válaszokat, alternatívákat mutat meg, elhelyez bennünket egy hagyományban, hiszen ezeket a kérdéseket olyan nagyszerű gondolkodók is feltették már, akiktől érdemes tanulni. Fontos számomra a filozófia és az esztétika népszerűsítése is, ezért írtam olyan könyveket, cikkeket, sőt blogot is, ahol a kutatásaim eredményeit aktuális témákhoz, eseményekhez kötve fogalmaztam meg, törekedve a közérthetőségre.
– Magánemberként mi érdekli, mik a hobbijai?
– Sok mindennel foglalkozom. Ma reggel például levágtam a füvet a szép nagy kertünkben, ami sokat segít abban, hogy ne kényelmesedjek el a dolgozószobában. A zenei életem hobbinál komolyabb, írtam egy lemeznyi rockosabb dalt Lackfi János verseire, Lovasi András énekével, de szerzőként és előadóként leginkább a kortárs, akusztikus kamarazene foglalkoztat. Remélem, sikerül a második ilyen jellegű albumot is rögzíteni, hiszen a zenei anyag már összeállt.
