Fontos kérdésekre ad választ a Nature című szaklapban megjelent tudományos írás, mely a koronavírus ellen kialakuló immunitással foglalkozik. Meddig vagyunk védettek? Mennyire jó a vakcina? Mi lesz az újabb variánsokkal? Kemenesi Gábor pécsi virológus foglalja össze a tanulmány lényeges megállapításait.
Mint írja Kemenesi legújabb Facebook-bejegyzésében, a tanulmány a memória B sejtek működését, az általuk termelt antitestek kötőképességét és időbeli fejlődését vizsgálta olyan pácienseknél, akik átestek a betegségen. Összehasonlították továbbá a „csupán” fertőzésen átesettek, és az erre később oltást kérők közti immunitási mutatókat.
Mivel a kutatás 12 hónap adatait ismerteti, a szakemberek hosszabb távú becsléseket is tehetnek – foglalta össze a pécsi virológus.
Íme a főbb megállapítások:
- A betegségen átesettek 93 százalékánál egy év után (sőt várhatóan még tovább) is fennáll a vírus megkötésének képessége, melyre az oltás nagyban rásegít, nagyságrendekkel növeli azt.
- A vizsgált immunsejtek mennyisége a természetes fertőzésen átesettek körében 12 hónap után némileg csökkent, míg az erre oltást kapók körében jelentősen nőtt. Az oltás tehát az immunsejtek szintjén is segíti a védekezést.
- Akik átestek a fertőzésen és oltást is kaptak, hosszú távon a mutánsok ellen is védettek lehetnek, melyhez Kemenesi hozzáteszi, ezért valószínűleg nem túl gyakran kell módosítani a vakcinákon az új variánsok miatt.
- Nagyon ígéretes hatást válthat ki a megfelelő időzítésű oltás azoknál, akik a betegségen egyébként nem estek át, bár őket nem vizsgálták a kutatás során.
A pécsi kutató nemrég azt közölte, érkezhet a negyedik hullám, megosztotta, mi várható a jövőben a koronavírussal kapcsolatban, miért fontos szerinte a védőoltás felvétele.
A Nature tanulmányát pedig ide kattintva lehet elérni.
