5 C
Pécs
szombat, április 20, 2024
KezdőlapAbszolút PécsKossuth-díjas pécsiek - Zenészek, építészek, szobrászok

Kossuth-díjas pécsiek – Zenészek, építészek, szobrászok

Pécs a kultúra városa – egyre többször halljuk ezt, és nyilván nem ok nélkül. Tele a város olyan emberekkel, akik a művészet és a kultúra terén kiemelkedőt nyújtottak. A Kossuth-díj a legmagasabb rangú állami kitüntetés, amit minden évben március 15-én, a forradalom évfordulóján adnak át. És mi sem jelzi jobban a város szellemi gazdagságát, mint az, hogy a díj megalapítása óta szinte minden évben jutalmaztak legalább egy pécsit. Sorozatunk záró részében tizenegy művészt mutatunk be.

1963 óta a díjat a kulturális és művészeti területen nagyot alkotók kaphatják meg. Sorozatunk első részében a pécsi kötődésű természettudósokat vettük számba – ők még 1963 előtt kapták díjukat. A másodikban írók, festők és táncművészet kaptak helyet. Most újabb kiválóságok jönnek: zenészek, építészek és egy szobrász.

Zenészek

1992-ben kapott Kossuth-díjat Kováts Kolos operaénekes. A kiváló basszus Pécsen járta ki iskoláit, a Széchenyi Gimnáziumban érettségizett. 16 évesen már operaszínpadra állhatott. Számos honi és nemzetközi énekversenyt nyert. 1970-től az Operaház magánénekese, 1977-ben Liszt-díjjal is jutalmazták.

Jandó Jenő világhírű zongoraművészt a világ legnagyobb, legkeresettebb művészei között tartják számon. Édesanyja és édesapja is a karmesterek, muzsikusok voltak. A Zeneakadémián végzett, majd 1975 óta maga is ott tanít. Nemzetközi versenyeken ért el dobogós helyezéseket, mintegy 250 lemezfelvétele készült. Évente több alkalommal is fellép Pécsen. 1997-ben vehette át Kossuth-díját.

Jandó Jenő
Jandó Jenő

1953-ban látta meg a napvilágot Pécsen Ligeti András hegedűművész és karmester. Budapesten és Bécsben is tanult a Zeneakadémián, majd dirigált az Operaházban, és fellépett több neves szimfonikus zenekarral is. A Zeneakadémián a hegedű, majd a karmesterképző tanszék oktatója, utóbbinak 2009-től vezetője is. 2007-ben jutalmazták Kossuth-díjjal.

2010-ben Lovasi András zenész kapta meg a kitüntetést. Ő a fiatalabb generáció tagja, mindössze 43 évesen vette át. 1967-ben született Pécsen, átütő sikereit az 1987-ben alakult Kispál és a borz zenekarral érte el. Hivatalosan 2010-ben oszlottak fel, Lovasi azonban 2005-ben megalapította a Kiscsillag nevű együttest is. Azóta ott zenél.

Szintén ebben az évben, 2010-ben lett Kossuth-díjas Vidovszky László is. Békéscsabán született 1944-ben, Szegeden érettségizett, Pécsre 1984-ben érkezett. Többek között Párizsban is tanult, mielőtt zeneelméletet kezdett tanítani a Zenekakadémián. A JPTE tanára lett, majd a Művészeti Kar első dékánja 1996-ban. 1999 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is tanít. 2011-ben professor emeritussá avatták.

Tillai Aurél karnagy és zeneszerző a pécsi kulturális élet legnagyobbjai közé tartozik. 1930-ban született, a Nagy Lajos gimnáziumban érettségizett. A konzervatóriumban zeneszerzést, ének- és karvezetést tanult. 1952-től a Pécsi Tanárképző Főiskola tanára, később a JPTE és PTE Művészeti Karának tanára, 2000-től pedig professor emeritus. A pécsi kórusélet legfőbb szervezője a mai napig, 1958-ban megalapította a Pécsi Kamarakórust, majd a nemzetközi Kamarakórus Fesztivált is. 2016-ban kapott Kossuth-díjat.

tillai aurél, hl01
Tillai Aurél

Gulyás Dénes a fővárosban született 1954-ben. Ugyan lakatosipari szakmunkásképzőt végzett, tizenkilenc évesen már az Operaházban énekelhetett. 1978-ban operaénekesi diplomát szerzett. Több nemzetközi versenyen is jó helyezéseket ért el, magánénekese volt a budapesti Operaházon kívül a Szegedi Színháznak is. 2003-ban belépett a Fideszbe, 2006-tól 2014-ig országgyűlési képviselő is volt. A Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatója, az operatagozat vezetője. 2016-ban vehette át Kossuth-díját.

Építészek

Kossuth- és Ybl-díjas pécsi tervezőnk Dévényi Sándor, aki Műegyetemi tanulmányai után visszatért szülővárosába, azóta is itt tevékenykedik. Számos építészeti iroda munkatársa volt, a pécsi belváros rekonstrukciójában oroszlánrészt vállalt expresszív formavilágú épületeivel. 1999-ben díjazták.

Bachman Zoltán 1945-ben született Nagyváradon, Pécsen érettségizett a művészeti gimnáziumban. A Műegyetemen szerzett diplomát, de visszatért Pécsre és a Mecseki Szénbányáknál kezdett dolgozni. 1988-tól kezdett oktatni főiskolai tanárként az egyetemen, 1998-tól pedig az építészképzés irányítójává vált. A műemlékvédelem terén alkotott maradandót: az ókeresztény sírkamrák rekonstruálásában végzett munkát, d több török emlék restaurálásában is közreműködött. 2015-ben hunyt el, Kossuth-díjjal 2005-ben jutalmazták.

"A diákok a jövő zálogai"
Bachman Zoltán

Tíz évvel később, 2015-ben vette át a Kossuth-díjat Zoltán fivére, Bachman Gábor. A hét évvel fiatalabb, 1952-ben született öcs hasonló területen vált híressé: az 1980-as évek kiemelkedő építésze, a dekonstruktivizmus és az avantgard stílus jegyében alkotott. Érettségije után nem tért vissza Pécsre, Budapesten végezte el az egyetemet. Építészeti makettjeivel számos nagy külföldi versenyeken ért el helyezéseket. Legjelesebb műveit, modelljeit rengeteg országban megcsodálhatjuk.

Egy szobrász

A tavaly elhunyt Bencsik István szobrász 1992-ben vette át Kossuth-díját. Jelentős szerepe volt Pécs arculatának formálásában rengeteg alkotásával. A JPTE rajz tanszékének docense és a doktori program vezetője, professor emeritusa alapította a Villányi Nemzetközi Alkotótelepet.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő