Napra pontosan 75 éve ért véget Európában a világtörténelem valaha volt legvéresebb és legtöbb áldozatot követelő háborúja. A valósnak vélt adatok alapján több mint 70 millióan vesztették életüket 1939 és 1945 között. Magyarország is súlyos veszteségeket szenvedett, akárcsak Pécs, de szerencsére a város nem vált hadszíntérré, csak az emberáldozatok tették feledhetetlenné azokat az éveket.

1945. május 9-én, Berlin kapitulálása a második világháború végét jelentette Európában. Magyarország számos más térségével ellentétben Pécs megmenekült a fegyverropogásoktól, durvább rombolás nélkül vonultak át a városon a megszálló nácik és szovjetek is.

Pécs sokáig csak aggódva, de közvetlenül nem érintve figyelhette a második világháború alakulását. Akkor kezdhettek igazán tartani az eseményektől, mikor 1942-ben, Horthy parancsára felállították a második magyar hadtestet, ahová sok ezer pécsit is besoroztak. Hitler parancsára ők már januárban elindultak az orosz frontra – ahonnan tudjuk, egy évvel később, a Don-kanyar tragédiája után, 1943-ban töredékük érkezett haza, rengetegen hadifogságba estek.

Vonuló katonák a szovjet fronton

Az év júniusában Esztergár Lajos polgármester próbált lelket önteni az összetört pécsiekbe, akik a halottjaikat gyászolták, ugyanakkor tartottak a rettegett Vörös Hadseregtől – akkor már sejteni lehetett, hogy az ország elbukja a háborút a németek szövetségeseként és eljön majd a megtorlás ideje. Egy példa értékű gesztussal tette mindezt Esztergár: a június 8-án megtartott ünnepi városi közgyűlésen a Széchenyi téren, Jézus Szent Szíve templomának ajánlotta Pécs lakosságát.

Nem akármilyen ünnepség keretében zajlott mindez: Rómából érkezett pápai nuncius celebrált szentmisét a székesegyházban az óriási tömegnek. Ezek a felemelő pillanatok valóban elfeledtették kicsit a háború borzalmait a pécsiekkel. A hívők szerint többek között ez mentette meg később a várost a pusztulástól, a kegyetlen harcoktól.

Említést kell tenni az akkori pécsi megyéspüspökről, aki munkásságával a legjelentősebbek közé írta be magát. Virág Ferenc már 1926 óta igazgatta a helyi hitéletet, számos templomot építtetve, zsinatot szervezve. A háború persze nehéz helyzetbe hozta őt az egyházmegye élén: előbb a nácik, később a szovjetek is kikezdték. Azokat az atyákat, akik felemelték a szavukat a németek kegyetlenkedéseik ellen, meg- majd elhurcolták. 1944-es kivonulásukkor 12 papot vittek el magukkal. Az oroszok ennél is durvábbak voltak: a vidéki, sváb településeket – köztük a templomokat –szétdúlták, gyilkoltak, erőszakoltak.

Virág Ferenc püspök

Ahogy véget ért a második világháború, Virág Ferenc az egyházmegye összes templomában hálaadó szentmisét rendelt el. Persze később sem lett könnyű a helyzete: a kommunisták teljesen ellehetetlenítették a működését, elbocsátották a papokat, államosítottak szinte minden egyházi tulajdonú intézményt.
Róla bővebben ITT ÍRTUNK.

Ahogy közeledett a háború vége, brutális tempóban indult a zsidók tömeges elhurcolása, Pécsről is. 1944 áprilisában lépett életbe a gettó-rendelet Magyarországon. Július elején hurcolták el Pécsről a helyi és baranyai mintegy 5000 zsidót, romát. Közülük a korabeli adatok szerint 267-en tértek vissza.

Korabeli újságcikk a gettó kialakításáról (forrás: Pécsi Zsidóság Blog)

A megszálló Vörös Hadsereg novemberének végén érkezett Pécsre. A németek addigra kiürítették a várost. Ami védelmi vonalat hagytak, azt délre tolták, Villány környékére. November 29-én vonult be a Zsolnay Vilmos úton Sarohin marsall.

Ahogy később tovahaladtak, a hátország részévé vált Baranya és Pécs is. A hátramaradt, megszálló bolgár, szovjet, jugoszláv katonák azért még tettek róla, hogy a helyiek érezzék, nem jött még el a béke ideje. Kényszermunkára sorozták be még a nőket és a gyermekeket is. Esztergár polgármester keze kötve volt, hiába próbált komolyabb bért kicsikarni a kivéreztetett dolgozóknak.

Az előrenyomuló szövetségesek 1945 tavaszára érték el a német fővárost és végül 1945. május 9-én az „öreg kontinensen” vége szakadt a harcoknak.

Az ellentmondásos Esztergár

Több polgármester nem akart engedelmeskedni az 1944-es, gettók kialakítására vonatkozó rendeletnek és lemondott, Esztergár Lajos viszont maradt és az utasításnak megfelelően kialakíttatta a pécsi gettót. Ezért a lépéséért máig sokan megkérdőjelezik és negatívan ítélik meg egész munkásságát. Holott annak ellenére, hogy hivatalos közleményt akkor nem adhatott ki semmiről, többször is sejttette másokkal, hogy nem ilyen bánásmódban bízott a németek részéről.

Esztergár 1940-től 1945-ig állt a város élén

Esztergár humánus nézeteit, emberséges természetét az is alátámasztja, hogy a döntése ellenére is a nyilasok megbízhatatlannak titulálták, letartóztatták és internálták. Később persze a szovjetek is háborús bűnösnek titulálták. Végül 1945 júniusáig volt hivatalban, semmiért nem találták bűnösnek. Később az ’56-os forradalmárok is fejet hajtottak munkássága előtt, ma Pécsen utca viseli a nevét.

Bővebben ITT ÍRTUNK róla.