12 C
Pécs
péntek, április 19, 2024
KezdőlapAbszolút PécsÖt rejtett kincs a pécsi múzeumokban

Öt rejtett kincs a pécsi múzeumokban

Pécsiként talán a legtöbb helyi múzeumban jártunk már gyerekként, vagy akár felnőttként. Ám elképzelhető, hogy nem is tudjuk, milyen értékeket rejtenek a vitrinek, mert csak a kötelező köröket futottuk le, vagy éppen nem olvastunk elég figyelmesen. Összegyűjtöttünk öt érdekes tárgyat, amelyekről talán nem is hallottunk még. 

1. Egy dinoszaurusz lábnyoma – Természettudományi Múzeum 

A pécsi Természettudományi Múzeumban őrzik a mecseki dinoszaurusz lábnyomának a Karolina-völgyi kőszénbányából származó 200 millió éves lenyomatát. A mecseki dinoszaurusz két lábon járó, közepes méretű lehetett őshüllő lehetett, a kutatók egyelőre csak a lábnyomait ismerik. Az első dinoszauruszok 220 millió évvel ezelőtt jelentek meg és mintegy 65 millió évvel ezelőtt szinte egyszerre tűntek el. Ebben az időszakban a Kárpát-medence területét tenger borította, csak a tengerpartot övező mocsaras területeken élhettek szárazföldi dinoszauruszok. A Természettudományi Múzeum által őrzött lelet értékét növeli, hogy ebből a korszakból világszerte is nagyon kevés dinoszauruszlelet került elő.

múzeummontázs

2.  Mecseki Gyógyitóka-kulacs – Várostörténeti Múzeum 

1933-ban a pécsi Idegenforgalmi Hivatal a városnak hírnevet szerző különlegességekre hirdetett pályázatot. A zsűri tetszését Geiger Kálmán „Mecseki Gyógyitóka” nevű italspecialitása nyerte el, amelyet a patikus helyi gyógyfüvekből állított össze. A palackokat a Zsolnay-gyár készítette 0,5, 1 és 3 dl-es méretben. A kék-sárga zsinórral ellátott, lapos, kulacs formájú edény előoldalán az ital feliratát tartalmazó grafika, hátoldalán Pécs város 1780-ban – a szabad királyi városi rang elnyerésekor kapott – címeres pecsétképe látható. A városba érkező idegenek, a rendezvények és kongresszusok résztvevői reklámfogásként ingyen is hozzájutottak a zamatos itókához.

Geiger Kálmán likőrgyára a második világháború alatt is működött, az üzem 1949-es államosítása azonban nagy törést hozott az itóka történetébe. A gyártási jog a Magyar Likőripari Vállalathoz került, amelyet a rendszerváltás után a Zwack család privatizált, a cég pedig tudomásunk szerint nem tervezi az újragyártását.

Mecseki Gyógyitóka palack

3. Kacsás kút – Zsolnay Múzeum

Az 1906-ban Milánóban rendezett világkiállításra a pécsi Zsolnay-gyár eozinos csempéivel és márványlapokkal borított díszteremmel készült, amely a magyar pavilon leglátványosabb részének számított. A pavilon közepén állt a szecessziós kerámiaművészet egyik kiemelkedő alkotása, a víztükör fölé emelkedő, kör alakú talapzaton álló díszkút, amelyet fémes fényű, eozinos mázzal bevont vadkacsafigurák ékesítettek. A kútból később több változat készült, az egyik fennmaradt példány – restaurált változatban – ma a Zsolnay Múzeum egyik legszebb látványossága.

kacsás kútnagy

4. Időkapszula – Cella Septichora Látogatóközpont 

A Cella Septichora ásatásakor, 2004-ben került elő egy üvegkémcsőbe zárt üzenet. Az időkapszula tartalma egy háromoldalas levél volt, amelyben az 1913-ban lezajlott régészeti feltárás eredményeit dokumentálták. Ma a Látogatóközpontban megtekinthető a levél.

cella septichora, időkapszula1

5. Imádkozó angyalka – Középkori Egyetem 

2014-ben adta át a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. számára egy pécsi lakos ezt a kis szobortöredéket, amit anno az 1980-as évek elején talált az egyetem feltárásakor. Akkor még gyerekként hazavitte és féltve őrizte a kis angyalkát, egészen tavaly nyárig. Ekkor adta át, hogy használják a készülő egyetemtörténeti kiállításhoz. Szakemberek megállapították, hogy a szobortöredék Vilmos püspök síremlékének a része és ezidáig csak egy darab került elő belőle. A kiállításban szereplő síremlék makettjén nagyon jól kivehető a megtalált imádkozó angyalka.

szárnyas angyal2

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő