Pécs és a szarvasgombával töltött galamb városa

Lyon, a világ egyik gasztronómia fővárosa

Sokan nem tudják, de Pécsnek van egy testvérvárosa, melyet a világ leginkább, mint kulináris fellegvárat, gasztronómiai központot ismer. Lyon a szarvasgombás vaddisznó otthona, melynek óvárosát az UNESCO is világörökségi védettség alá helyezte.

Pécset választotta a volt francia miniszterelnök 

A francia küldöttség saját különgépével szállt le Taszáron 1998. június 6-án. A küldöttség, melyet Raymond Barre, volt francia miniszterelnök vezetett, a taszári reptérről busszal indult Pécsre, azzal a céllal, hogy Barre, aki ekkor volt Lyon polgármestere, és Páva Zsolt, Pécs városvezetője közösen írják alá a Dominikánus Házban azt a testvérvárosi szerződést, mely mindkét város számára jövedelmez a mai napig.

Lyon, a világ egyik gasztronómia fővárosa

Pécsre nézve hízelgő érdekesség, hogy a volt francia miniszterelnök volt az, aki az együttműködést kezdeményezte. A második legnagyobb francia város főpolgármestere ugyanis erősen kötődött Magyarországhoz, hiszen felesége Éva Barre is magyar származású. A legfőbb indok azonban arra, hogy miért Pécset választotta az ország megannyi városa közül az, hogy csak Pécsett működött akkor francia tiszteletbeli konzulátus.

A volt francia miniszterelnök és Páva Zsolt aláírják a testvérvárosi szerződést (Dunántúli Napló Archívum)

Páva Zsolt a szerződés megkötése után elmondta, hogy szerencsésnek tartja, hogy Lyon éppen Pécset „találta meg”, amikor Magyarországon keresett testvérvárost. A több mint 1 milliós Lyon – Franciaország második legnagyobb városaként – azért is volt fontos, mert még a francia elemzők is csodálták akkoriban az ottani gazdasági eredményeket.

Az évtizedek során selyemgyártásból meggazdagodott Lyonban például nem egy, hanem tizennégy ipari park van, emellett közigazgatási, pénzügyi, kereskedelmi, kulturális és oktatási központ. A pécsi polgármester ezért reményét fűzte ahhoz, hogy Lyon tapasztalataiból Pécs is tanulhat. Ez a kölcsönös kapcsolat szinte a szerződés aláírásával egy időben meg is kezdődött, hiszen 1998 nyarán már pécsi és lyoni cserediák programot is hirdettek az akkoriban még Janus Pannonius Tudományegyetem néven futó PTE-n.

A szarvasgombás vaddisznó hazája

Aki Lyonban jár, vagy Lyonba készül, jegyezze fel a következőt: a várossal világhírű piacán keresztül a legjobb megismerkedni. A Saint-Antoine piacon szó szerint minden megtalálható, ami a legendás és méltán elismert francia étel- és étteremkultúrát naggyá tette.

Bagettek a Saint-Antoine piacon

Őrülten illatozó tinóru és szarvasgombahegyek, frissen sült ropogós bagettek és egyéb kenyerek, szőlő, dió, megannyi folyami és tengeri hal, gyümölcsök és persze kitűnő büfék, éttermek sorjáznak a kihagyhatatlan látványosságnak számító vásárban, ami – akárcsak a pécsi vásár és a kisebb városi piacok – a lyoniak (köztük rengeteg elsőrangú séf) első számú találkozási pontja vasárnaponként.

Paul Bocuse étterme

Lyon turistaforgalmának tetemes részét a kulináris élvezetek vonzzák a városba, ami nem is meglepő, mivel itt találta fel Paul Bocuse séf (akiről a Bocuse d’Or séfversenyt is elnevezték, melyen egyébként pécsiek is szép eredménnyel vettek részt), az úgynevezett francia „könnyű konyhát”.

Bocuse lyoni éttermében (és megannyi francia bisztrójában) megfordult már a világ összes híressége. Olyan lyoni eredetű specialitásokat kóstolhatunk meg a város éttermeiben, mint például a csukagombóc, a mustármártásos nyúl, a szarvasgombával töltött galamb, vagy a híres szarvasgombás vaddisznó.

Egy traboule Lyonban

A ínycsiklandó finomságok mellett Lyon népszerűségének kulcsa az is, hogy a Péccsel megkötött szerződés évében, 1998-ban az UNESCO az egész, mintegy 500 hektáron fekvő óvárosát, világörökségi védelem alá helyezte. Ennek eredményeképp a mai napig szép számmal érkeznek turisták Lyonba csak azért, hogy az éjszaka kivilágított több mint 200 műemléki épületet minden szögből lefotózhassák.

A lyoni Szépművészeti Múzeum

Akik a világörökség részét képező épületeket szeretnék megcsodálni, bele fognak futni az úgynevezett „traboule-okba”, melyek szintén az óváros jellegzetességei. Ezek a részben fedett szűk átjárók belső udvarokba, több száz sötét kis utcára nyílnak, melyek elvezethetnek a villa- vagy munkásnegyedig. Továbbá ezekből az átjárókból juthatunk el a párizsi Concorde-térnél fél évszázaddal korábban épült, de majdnem ugyanakkora Bellecour térre, vagy a Franciaország egyik legnagyobb gyűjteményét bemutató Szépművészeti Múzeumhoz.

hirdetés
Uránia Mozi

Hirdetés